. . . . . . . "22107112"^^ . . "11999"^^ . . . . . . . . . . "Diszkalkulia"@hu . "136800"^^ . "A diszkalkulia jelent\u00E9se sz\u00E1mol\u00E1szavar. A sz\u00F3 g\u00F6r\u00F6g-latin eredet\u0171, a g\u00F6r\u00F6g \u201Ed\u00FCsz\u201D sz\u00F3b\u00F3l (\u201Erosszul\u201D), a \u201Ecalculia\u201D pedig a latin \u201Ecalculare\u201D (sz\u00E1molni) sz\u00F3b\u00F3l ered. Calculus = k\u00F6vecske. A diszkalkuli\u00E1t els\u0151k\u00E9nt baleseti s\u00E9r\u00FCltekn\u00E9l \u00E1llap\u00EDtott\u00E1k meg. N\u00E1luk az agy speci\u00E1lis ter\u00FClete s\u00E9r\u00FClt. Ezt nevezik szerzett diszkalkuli\u00E1nak vagy akalkuli\u00E1nak. A kutat\u00E1sok f\u00E9nyt der\u00EDtettek arra, hogy nemcsak k\u00FCls\u0151 s\u00E9r\u00FCl\u00E9s okozhat sz\u00E1mol\u00E1si zavart, hanem az \u00F6r\u00F6kl\u00F6tten is megjelenhet. Az egy\u00E9n elmebeli m\u0171k\u00F6d\u00E9s\u00E9nek sz\u00E9les ter\u00FCleteire hat, \u00FAgymint a meg\u00E9rt\u00E9sre, eml\u00E9kezetre; arra a k\u00E9pess\u00E9gre, hogy sz\u00E1mokkal manipul\u00E1ljon, vagy sz\u00E1madatokat kezeljen. Gyakoriak az id\u0151\u00E9rz\u00E9kel\u00E9ssel, a t\u00E9rbeli t\u00E1j\u00E9koz\u00F3d\u00E1ssal, \u00E9s a mennyis\u00E9gek becsl\u00E9s\u00E9vel kapcsolatos neh\u00E9zs\u00E9gek. Gyakoris\u00E1ga a diszlexi\u00E1\u00E9hoz hasonl\u00F3, 5-10%. Ez a fejl\u0151d\u00E9si diszkalkulia. Az \u00FAjabb kutat\u00E1sok a diszkalkulia, diszlexia, diszgr\u00E1fia okak\u00E9nt a csecsem\u0151kori agyt\u00F6rzsi rendellenes fennmarad\u00E1s\u00E1t val\u00F3sz\u00EDn\u0171s\u00EDtik. A diszkalkulia az \u00E1ltal\u00E1nos intelligenciaszintet nem \u00E9rint\u0151, a matematikai teljes\u00EDtm\u00E9nyben bek\u00F6vetkez\u0151 zavar, melynek oka a neurol\u00F3giai strukt\u00FAr\u00E1t, ill. funkci\u00F3t \u00E9rint\u0151 elt\u00E9r\u00E9s, \u00F6r\u00F6kletes \u00E9s/vagy szerzett s\u00E9r\u00FCl\u00E9s eredm\u00E9nyek\u00E9nt. Nem f\u00FCgg az intelligenci\u00E1t\u00F3l: a k\u00FCl\u00F6nben j\u00F3 k\u00E9pess\u00E9g\u0171 ember \u00E9pp\u00FAgy lehet diszkalkuli\u00E1s, mint b\u00E1rki m\u00E1s. A diszkalkulia megjelen\u00E9s\u00E9nek form\u00E1j\u00E1t, m\u00E9ret\u00E9t, kiterjedts\u00E9g\u00E9t a k\u00F6rnyezet nagym\u00E9rt\u00E9kben befoly\u00E1solja, de nem k\u00E9pez oks\u00E1gi t\u00E9nyez\u0151t (pl. csal\u00E1di szok\u00E1sok, oktat\u00E1si m\u00F3dszerek). (F. G\u00F6nczi Rita, 2008.) A korai diagn\u00F3zis megk\u00F6nny\u00EDti a fejleszt\u00E9st, \u00E9s a k\u00E9s\u0151bbi neh\u00E9zs\u00E9gek lek\u00FCzd\u00E9s\u00E9t. A szak\u00E9rt\u0151i vizsg\u00E1lat elmarad\u00E1sa azzal fenyeget, hogy a gyereket but\u00E1nak, vagy lust\u00E1nak tartj\u00E1k. A diszkalkulia eg\u00E9szen a k\u00F6z\u00E9piskol\u00E1ig rejtve maradhat. A diszkalkuli\u00E1s tanul\u00F3, ha diszkalkuli\u00E1ja el\u00E9g s\u00FAlyos, felmentethet\u0151 a matematika oszt\u00E1lyoz\u00E1sa, vagy a matematika al\u00F3l. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematik\u00E1b\u00F3l \u00E9retts\u00E9giznie; v\u00E1laszthat helyette egy m\u00E1sik t\u00E1rgyat. Ez lehet egy m\u00E1sodik idegen nyelv, f\u00F6ldrajz, vagy egy k\u00E9szs\u00E9gt\u00E1rgy. Elm\u00E9letben v\u00E1laszthat\u00F3 lenne biol\u00F3gia, k\u00E9mia vagy fizika is, de ezekb\u0151l kev\u00E9sb\u00E9 szoktak j\u00F3l teljes\u00EDteni a diszkalkuli\u00E1s tanul\u00F3k. Biol\u00F3gi\u00E1ban ugyan a genetik\u00E1ig nincsenek k\u00E9pletek, de ut\u00E1na j\u00F6n m\u00E9g biok\u00E9mia is, ami m\u00E9g arra is riaszt\u00F3 hat\u00E1s\u00FA, aki k\u00F6nnyed\u00E9n vette a kor\u00E1bbi \u00E9veket. Ha a diszkalkuli\u00E1t nem \u00EDt\u00E9lik el\u00E9g s\u00FAlyosnak, akkor a tanul\u00F3nak tov\u00E1bbra is kell oszt\u00E1lyzatokat kapnia matematik\u00E1b\u00F3l, fizik\u00E1b\u00F3l \u00E9s m\u00E1s sz\u00E1m\u00EDt\u00E1sokat ig\u00E9nyl\u0151 t\u00E1rgyakb\u00F3l; csak \u00E9ppen azt engedik meg, hogy sz\u00E1mol\u00F3g\u00E9pet haszn\u00E1ljon. Azonban ez is demotiv\u00E1l\u00F3 lehet, hiszen egy diszkalkuli\u00E1s sz\u00E1m\u00E1ra nemcsak maga a sz\u00E1mol\u00E1s, hanem a k\u00E9pletek megtanul\u00E1sa, a t\u00E9telek bizony\u00EDt\u00E1sa, a geometriai szerkeszt\u00E9sek elv\u00E9gz\u00E9se is gondot jelenthet. A korm\u00E1ny azzal \u00E9rvel, hogy az oszt\u00E1lyoz\u00E1s hi\u00E1ny\u00E1ban ellustul a tanul\u00F3, nem fog kell\u0151 lelkesed\u00E9ssel a fejleszt\u00E9sen r\u00E9szt venni. Azonban a kapott rossz oszt\u00E1lyzatok \u00E9ppen az ellenkez\u0151 hat\u00E1st \u00E9rik el, mint amit a korm\u00E1ny szeretne."@hu .