| dbo:abstract
|
- A mekkai nagymecset elfoglalását 1979. november 20-án követték el Mekkában az iszlám szélsőséges szárnyához tartozó civil ruhás többnemzetiségű fegyveresek. Vezetőjük, , a Medinai Iszlám Egyetem volt hallgatója azt hangoztatta, hogy csapatának egyik tagja, Mohammed Abdullah al-Kahtáni maga a visszatért, megtestesült Mahdi, és felszólított minden muszlim hívőt, engedelmeskedjék neki. Az Iszlám szent helyének elfoglalásával az úgymond „elvilágiasodott” (wd) megdöntését akarták elérni, és általános nyugatellenes, fundamentalista felkelést próbáltak kirobbantani az iszlám világban. A nagymecsetet a szaúdi különleges erők két héten át tartó ostrommal foglalták vissza, francia (wd) terrorelhárító szolgálat kommandósainak segítségével, súlyos veszteségek árán. Al-Kahtáni, az önjelölt Mahdi életét vesztette, és 67 túlélő társát elfogták, őket a király rendeletére később nyilvánosan lefejezték. Az Iszlám legszentebb helyének példa nélküli meggyalázása sokkolta a (wd). A szentélyben vér folyt, hívő zarándokokat túszként elhurcoltak és megöltek, az ostrom során több százan vesztették életüket a kormánykatonák, a túszok és a terroristák közül. Szaúd-Arábiában politikai válság alakult ki, terroristákkal rokonszenvező helyi felkelések törtek ki. Irán síita vallási vezetője, Homeini ajatollah a támadással a „nyugatos” szaúdi kormány barátait és üzletfeleit, az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta. Fanatizált tömegek több muszlim országban megtámadták ezek külképviseleteit. A mecset visszaszerzése után Khalid király, konzervatív iszlámjogi tanácsadóira hallgatva a támadást „Isten büntetésének” tekintette. Országában megtiltotta a nyugatias öltözködést és életvitelt, a nőket eltiltotta az autóvezetéstől, és szabad utat adott a saría (iszlám jogrend) alkalmazásának. Az uléma és a konzervatív vallási vezetők nagyobb hatalmat kaptak, a vallási rendőrség hatáskörét kibővítették, hogy agresszívebben hatolhasson be állampolgárok magánéletébe. Dzsuhajmán al-Utajbi fundamentalista felkelését leverték ugyan, de követeléseinek nagy része mégis megvalósult. A mekkai támadással kapcsolatos híradásokat szigorúan cenzúrázzák napjainkban is. (hu)
- A mekkai nagymecset elfoglalását 1979. november 20-án követték el Mekkában az iszlám szélsőséges szárnyához tartozó civil ruhás többnemzetiségű fegyveresek. Vezetőjük, , a Medinai Iszlám Egyetem volt hallgatója azt hangoztatta, hogy csapatának egyik tagja, Mohammed Abdullah al-Kahtáni maga a visszatért, megtestesült Mahdi, és felszólított minden muszlim hívőt, engedelmeskedjék neki. Az iszlám szent helyének elfoglalásával az úgymond „elvilágiasodott” (wd) megdöntését akarták elérni, és általános nyugatellenes, fundamentalista felkelést próbáltak kirobbantani az iszlám világban. A nagymecsetet a szaúdi különleges erők két héten át tartó ostrommal foglalták vissza, francia (wd) terrorelhárító szolgálat kommandósainak segítségével, súlyos veszteségek árán. Al-Kahtáni, az önjelölt Mahdi életét vesztette, és 67 túlélő társát elfogták, őket a király rendeletére később nyilvánosan lefejezték. Az iszlám legszentebb helyének példa nélküli meggyalázása sokkolta a (wd). A szentélyben vér folyt, hívő zarándokokat túszként elhurcoltak és megöltek, az ostrom során több százan vesztették életüket a kormánykatonák, a túszok és a terroristák közül. Szaúd-Arábiában politikai válság alakult ki, terroristákkal rokonszenvező helyi felkelések törtek ki. Irán síita vallási vezetője, Homeini ajatollah a támadással a „nyugatos” szaúdi kormány barátait és üzletfeleit, az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta. Fanatizált tömegek több muszlim országban megtámadták ezek külképviseleteit. A mecset visszaszerzése után Khalid király, konzervatív iszlámjogi tanácsadóira hallgatva a támadást „Isten büntetésének” tekintette. Országában megtiltotta a nyugatias öltözködést és életvitelt, a nőket eltiltotta az autóvezetéstől, és szabad utat adott a saría (iszlám jogrend) alkalmazásának. Az uléma és a konzervatív vallási vezetők nagyobb hatalmat kaptak, a vallási rendőrség hatáskörét kibővítették, hogy agresszívebben hatolhasson be állampolgárok magánéletébe. Dzsuhajmán al-Utajbi fundamentalista felkelését leverték ugyan, de követeléseinek nagy része mégis megvalósult. A mekkai támadással kapcsolatos híradásokat szigorúan cenzúrázzák napjainkban is. (hu)
- A mekkai nagymecset elfoglalását 1979. november 20-án követték el Mekkában az iszlám szélsőséges szárnyához tartozó civil ruhás többnemzetiségű fegyveresek. Vezetőjük, , a Medinai Iszlám Egyetem volt hallgatója azt hangoztatta, hogy csapatának egyik tagja, Mohammed Abdullah al-Kahtáni maga a visszatért, megtestesült Mahdi, és felszólított minden muszlim hívőt, engedelmeskedjék neki. Az Iszlám szent helyének elfoglalásával az úgymond „elvilágiasodott” (wd) megdöntését akarták elérni, és általános nyugatellenes, fundamentalista felkelést próbáltak kirobbantani az iszlám világban. A nagymecsetet a szaúdi különleges erők két héten át tartó ostrommal foglalták vissza, francia (wd) terrorelhárító szolgálat kommandósainak segítségével, súlyos veszteségek árán. Al-Kahtáni, az önjelölt Mahdi életét vesztette, és 67 túlélő társát elfogták, őket a király rendeletére később nyilvánosan lefejezték. Az Iszlám legszentebb helyének példa nélküli meggyalázása sokkolta a (wd). A szentélyben vér folyt, hívő zarándokokat túszként elhurcoltak és megöltek, az ostrom során több százan vesztették életüket a kormánykatonák, a túszok és a terroristák közül. Szaúd-Arábiában politikai válság alakult ki, terroristákkal rokonszenvező helyi felkelések törtek ki. Irán síita vallási vezetője, Homeini ajatollah a támadással a „nyugatos” szaúdi kormány barátait és üzletfeleit, az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta. Fanatizált tömegek több muszlim országban megtámadták ezek külképviseleteit. A mecset visszaszerzése után Khalid király, konzervatív iszlámjogi tanácsadóira hallgatva a támadást „Isten büntetésének” tekintette. Országában megtiltotta a nyugatias öltözködést és életvitelt, a nőket eltiltotta az autóvezetéstől, és szabad utat adott a saría (iszlám jogrend) alkalmazásának. Az uléma és a konzervatív vallási vezetők nagyobb hatalmat kaptak, a vallási rendőrség hatáskörét kibővítették, hogy agresszívebben hatolhasson be állampolgárok magánéletébe. Dzsuhajmán al-Utajbi fundamentalista felkelését leverték ugyan, de követeléseinek nagy része mégis megvalósult. A mekkai támadással kapcsolatos híradásokat szigorúan cenzúrázzák napjainkban is. (hu)
- A mekkai nagymecset elfoglalását 1979. november 20-án követték el Mekkában az iszlám szélsőséges szárnyához tartozó civil ruhás többnemzetiségű fegyveresek. Vezetőjük, , a Medinai Iszlám Egyetem volt hallgatója azt hangoztatta, hogy csapatának egyik tagja, Mohammed Abdullah al-Kahtáni maga a visszatért, megtestesült Mahdi, és felszólított minden muszlim hívőt, engedelmeskedjék neki. Az iszlám szent helyének elfoglalásával az úgymond „elvilágiasodott” (wd) megdöntését akarták elérni, és általános nyugatellenes, fundamentalista felkelést próbáltak kirobbantani az iszlám világban. A nagymecsetet a szaúdi különleges erők két héten át tartó ostrommal foglalták vissza, francia (wd) terrorelhárító szolgálat kommandósainak segítségével, súlyos veszteségek árán. Al-Kahtáni, az önjelölt Mahdi életét vesztette, és 67 túlélő társát elfogták, őket a király rendeletére később nyilvánosan lefejezték. Az iszlám legszentebb helyének példa nélküli meggyalázása sokkolta a (wd). A szentélyben vér folyt, hívő zarándokokat túszként elhurcoltak és megöltek, az ostrom során több százan vesztették életüket a kormánykatonák, a túszok és a terroristák közül. Szaúd-Arábiában politikai válság alakult ki, terroristákkal rokonszenvező helyi felkelések törtek ki. Irán síita vallási vezetője, Homeini ajatollah a támadással a „nyugatos” szaúdi kormány barátait és üzletfeleit, az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta. Fanatizált tömegek több muszlim országban megtámadták ezek külképviseleteit. A mecset visszaszerzése után Khalid király, konzervatív iszlámjogi tanácsadóira hallgatva a támadást „Isten büntetésének” tekintette. Országában megtiltotta a nyugatias öltözködést és életvitelt, a nőket eltiltotta az autóvezetéstől, és szabad utat adott a saría (iszlám jogrend) alkalmazásának. Az uléma és a konzervatív vallási vezetők nagyobb hatalmat kaptak, a vallási rendőrség hatáskörét kibővítették, hogy agresszívebben hatolhasson be állampolgárok magánéletébe. Dzsuhajmán al-Utajbi fundamentalista felkelését leverték ugyan, de követeléseinek nagy része mégis megvalósult. A mekkai támadással kapcsolatos híradásokat szigorúan cenzúrázzák napjainkban is. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A mekkai nagymecset elfoglalását 1979. november 20-án követték el Mekkában az iszlám szélsőséges szárnyához tartozó civil ruhás többnemzetiségű fegyveresek. Vezetőjük, , a Medinai Iszlám Egyetem volt hallgatója azt hangoztatta, hogy csapatának egyik tagja, Mohammed Abdullah al-Kahtáni maga a visszatért, megtestesült Mahdi, és felszólított minden muszlim hívőt, engedelmeskedjék neki. Az Iszlám szent helyének elfoglalásával az úgymond „elvilágiasodott” (wd) megdöntését akarták elérni, és általános nyugatellenes, fundamentalista felkelést próbáltak kirobbantani az iszlám világban. (hu)
- A mekkai nagymecset elfoglalását 1979. november 20-án követték el Mekkában az iszlám szélsőséges szárnyához tartozó civil ruhás többnemzetiségű fegyveresek. Vezetőjük, , a Medinai Iszlám Egyetem volt hallgatója azt hangoztatta, hogy csapatának egyik tagja, Mohammed Abdullah al-Kahtáni maga a visszatért, megtestesült Mahdi, és felszólított minden muszlim hívőt, engedelmeskedjék neki. Az Iszlám szent helyének elfoglalásával az úgymond „elvilágiasodott” (wd) megdöntését akarták elérni, és általános nyugatellenes, fundamentalista felkelést próbáltak kirobbantani az iszlám világban. (hu)
|
