| dbo:abstract
|
- Az Albatrosz könyvek könyvsorozatot a Magvető Könyvkiadó indította 1963-ban, Kardos György kiadóvezető jóváhagyásával. 1990-ig (27 év alatt) közel 300 kötetet számlált. A sikeresebbeket több kiadásban, új borítóval is megjelentették. Célja nívós szórakoztatóirodalmi kötetek közreadása volt, elérhető áron, nagy példányszámban. Néhány kivételtől eltekintve egy-egy művet tartalmaztak, gyűjteményes közreadás ritkán fordult elő. Műfajuk elsősorban krimi, de szép számmal találkozhatunk kalandregényekkel, valamint kismértékben sci-fik is kiadásra kerültek. Eleinte évi néhány darab jelent meg, a sorozat csúcséveiben évi 15-re is fölment a számuk. A sorozatban egyaránt helyet kaptak magyarok és külföldiek, klasszikusok és kevésbé ismertek, kortársak és kisebb mértékben régebbi szerzők (de a műfaj alapítói, 19. századi szerzők – Conan Doyle, Edgar Allan Poe – nem). A „kommunista kölcsönösség” alapján jópár szocialista ország-béli szerző is megjelent a sorozatban. A bűnügyi irodalom klasszikusai (Agatha Christie, Raymond Chandler, Georges Simenon) mellett számos „ártatlan” nyugati író műve is napvilágot látott – a korszak sajátosságai okán kényes témájú politikai krimi nem. Legsikeresebb művei közé tartoztak Rejtő Jenő írásai, amik az Albatroszban legtöbbször százezernél is nagyobb példányszámban keltek el (ámde a hivatalos ideológiai irányultság jegyében szinte mindegyik kötetét megcsonkították, a politikailag kényesnek ítélt részeket átigazítottak, vagy egyszerűen elhagyták). A népszerű sorozat, bevételei révén, részben a kortárs magyar irodalmat is eltartotta, amely jellemzően jóval szerényebb mértékben fogyott. 1997-ben kísérlet történt a sorozat feltámasztására, ám – a rendszerváltás nyomán megváltozott piaci körülményeknek betudható – sikertelenség okán 3 kötet után leállt. A sorozat ISSN 0324-3117 számmal van jelölve. Jellegzetes ismertetőjele a borító jobb felső sarkában található kitárt szárnyú albatrosz-embléma. A magyar könyvkiadás egyik „eredetisége” megannyi borítójáról visszaköszön: a kötetek legtöbbje nagyon egyszerű montázstechnikával, filmekből átvett fotókkal, újságrészletekkel stb. operál, a korabeli nyomdatechnika révén gyakran halvány, elmosódó. Ezáltal jellemzően kilógott a korabeli mainstreamből: nem csupán egyszerűek, hanem ordítóan csúnyák voltak. Ez a „sajátos stílus” elérte célját, a figyelemfelkeltést. (Napjainkban egynémelyik szinte kultikus magasságokba emelkedett, az „olyan rossz, hogy az már jó” elv szem előtt tartásával.) (hu)
- Az Albatrosz könyvek könyvsorozatot a Magvető Könyvkiadó indította 1963-ban, Kardos György kiadóvezető jóváhagyásával. 1990-ig (27 év alatt) közel 300 kötetet számlált. A sikeresebbeket több kiadásban, új borítóval is megjelentették. Célja nívós szórakoztatóirodalmi kötetek közreadása volt, elérhető áron, nagy példányszámban. Néhány kivételtől eltekintve egy-egy művet tartalmaztak, gyűjteményes közreadás ritkán fordult elő. Műfajuk elsősorban krimi, de szép számmal találkozhatunk kalandregényekkel, valamint kismértékben sci-fik is kiadásra kerültek. Eleinte évi néhány darab jelent meg, a sorozat csúcséveiben évi 15-re is fölment a számuk. A sorozatban egyaránt helyet kaptak magyarok és külföldiek, klasszikusok és kevésbé ismertek, kortársak és kisebb mértékben régebbi szerzők (de a műfaj alapítói, 19. századi szerzők – Conan Doyle, Edgar Allan Poe – nem). A „kommunista kölcsönösség” alapján jópár szocialista ország-béli szerző is megjelent a sorozatban. A bűnügyi irodalom klasszikusai (Agatha Christie, Raymond Chandler, Georges Simenon) mellett számos „ártatlan” nyugati író műve is napvilágot látott – a korszak sajátosságai okán kényes témájú politikai krimi nem. Legsikeresebb művei közé tartoztak Rejtő Jenő írásai, amik az Albatroszban legtöbbször százezernél is nagyobb példányszámban keltek el (ámde a hivatalos ideológiai irányultság jegyében szinte mindegyik kötetét megcsonkították, a politikailag kényesnek ítélt részeket átigazítottak, vagy egyszerűen elhagyták). A népszerű sorozat, bevételei révén, részben a kortárs magyar irodalmat is eltartotta, amely jellemzően jóval szerényebb mértékben fogyott. 1997-ben kísérlet történt a sorozat feltámasztására, ám – a rendszerváltás nyomán megváltozott piaci körülményeknek betudható – sikertelenség okán 3 kötet után leállt. A sorozat ISSN 0324-3117 számmal van jelölve. Jellegzetes ismertetőjele a borító jobb felső sarkában található kitárt szárnyú albatrosz-embléma. A magyar könyvkiadás egyik „eredetisége” megannyi borítójáról visszaköszön: a kötetek legtöbbje nagyon egyszerű montázstechnikával, filmekből átvett fotókkal, újságrészletekkel stb. operál, a korabeli nyomdatechnika révén gyakran halvány, elmosódó. Ezáltal jellemzően kilógott a korabeli mainstreamből: nem csupán egyszerűek, hanem ordítóan csúnyák voltak. Ez a „sajátos stílus” elérte célját, a figyelemfelkeltést. (Napjainkban egynémelyik szinte kultikus magasságokba emelkedett, az „olyan rossz, hogy az már jó” elv szem előtt tartásával.) (hu)
|
