| dbo:abstract
|
- Az aldolkondenzáció szerves kémiai reakció, melynek során enol vagy enolátion és karbonilvegyület reakciójában β-hidroxialdehid vagy β-hidroxiketon köztiterméken keresztül vízkilépéssel konjugált enon keletkezik. Az aldolkondenzáció fontos szintézismódszer, mely jól használható szén–szén-kötés kialakítására. A reakciósorozatában is van egy aldolkondenzációs lépés, a Wieland–Miescher-keton termék számos szintetikus szerves reakció kiindulási anyaga. Az aldolkondenzációt általában az egyetemi szerves kémiai kurzusokon is tárgyalják, mint fontos új kötést kialakító reakciót, melynek mechanizmusa is fontos. Szokásos formájában a keton enolát nukleofil addícióval az aldehidhez kapcsolódik, így β-hidroxi-keton, más néven „aldol” (aldehid + alkohol) keletkezik, ez a szerkezeti egység számos természetes vegyületben és gyógyszermolekulában is megtalálható. A reakció azon változatát, amelyben egy aldehid/keton és alfa-hidrogént nem tartalmazó karbonilvegyület reagál, Claisen–Schmidt-kondenzációnak hívják, és után, akik e reakciót egymástól függetlenül publikálták 1880-ban és 1881-ben. Ilyen reakció például a szintézise. (hu)
- Az aldolkondenzáció szerves kémiai reakció, melynek során enol vagy enolátion és karbonilvegyület reakciójában β-hidroxialdehid vagy β-hidroxiketon köztiterméken keresztül vízkilépéssel konjugált enon keletkezik. Az aldolkondenzáció fontos szintézismódszer, mely jól használható szén–szén-kötés kialakítására. A reakciósorozatában is van egy aldolkondenzációs lépés, a Wieland–Miescher-keton termék számos szintetikus szerves reakció kiindulási anyaga. Az aldolkondenzációt általában az egyetemi szerves kémiai kurzusokon is tárgyalják, mint fontos új kötést kialakító reakciót, melynek mechanizmusa is fontos. Szokásos formájában a keton enolát nukleofil addícióval az aldehidhez kapcsolódik, így β-hidroxi-keton, más néven „aldol” (aldehid + alkohol) keletkezik, ez a szerkezeti egység számos természetes vegyületben és gyógyszermolekulában is megtalálható. A reakció azon változatát, amelyben egy aldehid/keton és alfa-hidrogént nem tartalmazó karbonilvegyület reagál, Claisen–Schmidt-kondenzációnak hívják, és után, akik e reakciót egymástól függetlenül publikálták 1880-ban és 1881-ben. Ilyen reakció például a szintézise. (hu)
|
