| dbo:abstract
|
- A fogaskerék egy tengellyel rendelkező gépelem fogakkal a kerülete mentén, feladata az, hogy egy másik alkalmasan elkészített alkatrészhez (általában egy másik fogaskerékhez) csatlakoztatva forgatónyomatékot tudjon átadni egy másik gépelemnek megváltoztatva a mozgás jellemzőit: irányát, szögsebességét, nyomatékát, forgóról haladó mozgás jellegét. Egymáshoz szorított fogazás nélküli kerekek is képesek a súrlódás segítségével nyomatékot átvinni (dörzshajtás), azonban terhelés esetén csúsznak, ezért kopnak és melegednek. A fogaskerekek csúszásmentesen tudják ugyanezt a feladatot megoldani nagyságrendekkel nagyobb nyomatékok esetében is. Ezért sorolják a kényszerhajtások közé. A fogaskereket Kínában találták föl az i. e. 4. században, a Csou-dinasztia idején. Valószínűleg onnan került nyugatra, Alexandriai Hérón az i. sz. 1. században már a Ptolemaida Egyiptomban is alkalmazta. (hu)
- A fogaskerék egy tengellyel rendelkező gépelem fogakkal a kerülete mentén, feladata az, hogy egy másik alkalmasan elkészített alkatrészhez (általában egy másik fogaskerékhez) csatlakoztatva forgatónyomatékot tudjon átadni egy másik gépelemnek megváltoztatva a mozgás jellemzőit: irányát, szögsebességét, nyomatékát, forgóról haladó mozgás jellegét. Egymáshoz szorított fogazás nélküli kerekek is képesek a súrlódás segítségével nyomatékot átvinni (dörzshajtás), azonban terhelés esetén csúsznak, ezért kopnak és melegednek. A fogaskerekek csúszásmentesen tudják ugyanezt a feladatot megoldani nagyságrendekkel nagyobb nyomatékok esetében is. Ezért sorolják a kényszerhajtások közé. A fogaskereket Kínában találták föl az i. e. 4. században, a Csou-dinasztia idején. Valószínűleg onnan került nyugatra, Alexandriai Hérón az i. sz. 1. században már a Ptolemaida Egyiptomban is alkalmazta. (hu)
|
