| dbo:abstract
|
- A homonímia („hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság”) két szó – esetleg egyéb nyelvi elem, például szókapcsolat – közötti véletlen egybeesés, amikor írásképük (és többnyire hangalakjuk is) azonos, de a jelentésük különbözik. (Például vár mint 'erődítmény' és vár mint 'várakozik'.) Ez a jelenség minden nyelvben előfordul. Az ilyen szavakat, kifejezéseket, amelyek homonimek egymással, homonimáknak nevezzük (ez utóbbi két szó rövid i-vel írandó). Az elnevezés a görögből ered, és szó szerint hasonlónevűséget jelent. Már Arisztotelész is foglalkozott vele az i. e. 4. századi művében, az Organonban: ő a „zóon” (ζωον) példát hozza fel, amely szónak két, egymástól független jelentése van: „élőlény” és „képmás”. (hu)
- A homonímia („hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság”) két szó – esetleg egyéb nyelvi elem, például szókapcsolat – közötti véletlen egybeesés, amikor írásképük (és többnyire hangalakjuk is) azonos, de a jelentésük különbözik. (Például vár mint 'erődítmény' és vár mint 'várakozik'.) Ez a jelenség minden nyelvben előfordul. Az ilyen szavakat, kifejezéseket, amelyek homonimek egymással, homonimáknak nevezzük (ez utóbbi két szó rövid i-vel írandó). Az elnevezés a görögből ered, és szó szerint hasonlónevűséget jelent. Már Arisztotelész is foglalkozott vele az i. e. 4. századi művében, az Organonban: ő a „zóon” (ζωον) példát hozza fel, amely szónak két, egymástól független jelentése van: „élőlény” és „képmás”. (hu)
|
