| dbo:abstract
|
- Az ivart meghatározó haploid-diploid rendszer a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó ízeltlábúaknál, mint például a méheknél, darazsaknál és hangyáknál, valamint a bogarak (Coleoptera) közül az alcsaládjában fordul elő. Itt a megtermékenyítetlen petékből haploid egyedek fejlődnek, ezek a hímek (herék). A diploid egyedek általában nőstények, vagy steril hímek. Így, ha a méhkirálynőt megtermékenyíti egy here, nőstény utódainak génállománya 75%-ban egyezik meg, nem 50%-ban, mint az XY és ZW rendszereknél. Ezt a tényt fontosnak tekintik az (államalkotó) rovarok kifejlődésénél, mivel növeli a rokonszelekció (kin selection) fontosságát. Több modellt is felállítottak a rendszer magyarázatára. A széleskörűen elfogadott modell az ún. „kiegészítő allél modell” (complementary allele model). A modell szerint az egy bizonyos allélre nézve heterozigóta egyedek nőstényekké fejlődnek, a homozigóta és hemizigóta (kettő helyett egy allél-példányt tartalmazó) egyedek pedig hímekké. Más szóval, a megtermékenyített petékből diploid génkészletű utódok fejlődnek, amik nőstények lesznek, a megtermékenyítetlen petékből pedig haploid és hím utódok fejlődnek. A diploid hímek terméketlenek, mivel spermájuk nem ment át meiózison, így utódaik triploid génkészletűek lennének. Párzás után a termékeny hártásszárnyú nőstény a spermát egy belső spermatartó zsákban (spermatheca) tárolja. A tárolt sperma kibocsátását szabályozni képes: ha kibocsát belőle, amikor egy pete áthalad a petevezetéken, a pete megtermékenyül. (hu)
- Az ivart meghatározó haploid-diploid rendszer a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó ízeltlábúaknál, mint például a méheknél, darazsaknál és hangyáknál, valamint a bogarak (Coleoptera) közül az alcsaládjában fordul elő. Itt a megtermékenyítetlen petékből haploid egyedek fejlődnek, ezek a hímek (herék). A diploid egyedek általában nőstények, vagy steril hímek. Így, ha a méhkirálynőt megtermékenyíti egy here, nőstény utódainak génállománya 75%-ban egyezik meg, nem 50%-ban, mint az XY és ZW rendszereknél. Ezt a tényt fontosnak tekintik az (államalkotó) rovarok kifejlődésénél, mivel növeli a rokonszelekció (kin selection) fontosságát. Több modellt is felállítottak a rendszer magyarázatára. A széleskörűen elfogadott modell az ún. „kiegészítő allél modell” (complementary allele model). A modell szerint az egy bizonyos allélre nézve heterozigóta egyedek nőstényekké fejlődnek, a homozigóta és hemizigóta (kettő helyett egy allél-példányt tartalmazó) egyedek pedig hímekké. Más szóval, a megtermékenyített petékből diploid génkészletű utódok fejlődnek, amik nőstények lesznek, a megtermékenyítetlen petékből pedig haploid és hím utódok fejlődnek. A diploid hímek terméketlenek, mivel spermájuk nem ment át meiózison, így utódaik triploid génkészletűek lennének. Párzás után a termékeny hártásszárnyú nőstény a spermát egy belső spermatartó zsákban (spermatheca) tárolja. A tárolt sperma kibocsátását szabályozni képes: ha kibocsát belőle, amikor egy pete áthalad a petevezetéken, a pete megtermékenyül. (hu)
|
