Property Value
dbo:abstract
  • A nők lábelkötésének szokása Kínában körülbelül ezer évig létezett. A divat azért alakult ki, mert ebben a korban a kis lábfej a nőknél az érzékiség, intimitás kifejezője volt, nagy szerepe volt, egyfajta fetisizmusként, a szexualitásban. A kislányoknak, általában 4 éves koruktól, a lábfejük négy-négy kis ujját erősen a talp alá hátrahajtva szorosan bekötötték, hogy a lábfej ne nőhessen tovább. A kötést gyakran cserélték, de folyamatosan szükség volt rá. Körülbelül egy éven belül a lábfej már erősen deformálódott. A tortúra mintegy tíz évig tartott, végül a nő lábfeje körülbelül tíz centivel a normális alatt maradt. A gyakorlat néha halálos kimenetelű lábfertőzéssel vagy teljes bénulással járt. A lábelkötés először Észak-Kínában terjedt el a gazdagok között, a 10. században. A gazdag családok nőtagjainak nem kellett fizikai munkát végeznie a földeken. A láb elkötésével azt érték el, hogy nem is volt képes dolgozni, valamint, hogy csak „bájosan” tipegve tudott járni. A megkötött láb ezért elsősorban a gazdagságot jelentette, és idővel a nők legintimebb testrészévé vált (még a nemi szerveknél is ritkábban ábrázolták). A szokás lassan elterjedt az összes társadalmi szinten, kivéve a legszegényebbek között, ahol szükséges volt, hogy a nők is dolgozzanak a megélhetésért. (hu)
  • A nők lábelkötésének szokása Kínában körülbelül ezer évig létezett. A divat azért alakult ki, mert ebben a korban a kis lábfej a nőknél az érzékiség, intimitás kifejezője volt, nagy szerepe volt, egyfajta fetisizmusként, a szexualitásban. A kislányoknak, általában 4 éves koruktól, a lábfejük négy-négy kis ujját erősen a talp alá hátrahajtva szorosan bekötötték, hogy a lábfej ne nőhessen tovább. A kötést gyakran cserélték, de folyamatosan szükség volt rá. Körülbelül egy éven belül a lábfej már erősen deformálódott. A tortúra mintegy tíz évig tartott, végül a nő lábfeje körülbelül tíz centivel a normális alatt maradt. A gyakorlat néha halálos kimenetelű lábfertőzéssel vagy teljes bénulással járt. A lábelkötés először Észak-Kínában terjedt el a gazdagok között, a 10. században. A gazdag családok nőtagjainak nem kellett fizikai munkát végeznie a földeken. A láb elkötésével azt érték el, hogy nem is volt képes dolgozni, valamint, hogy csak „bájosan” tipegve tudott járni. A megkötött láb ezért elsősorban a gazdagságot jelentette, és idővel a nők legintimebb testrészévé vált (még a nemi szerveknél is ritkábban ábrázolták). A szokás lassan elterjedt az összes társadalmi szinten, kivéve a legszegényebbek között, ahol szükséges volt, hogy a nők is dolgozzanak a megélhetésért. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 241401 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 3333 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23254531 (xsd:integer)
prop-hu:cím
  • Nagy civilizációk – Ókori Kína (hu)
  • Nagy civilizációk – Ókori Kína (hu)
prop-hu:hely
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:isbn
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:kiadó
  • Kossuth (hu)
  • Kossuth (hu)
prop-hu:közreműködők
  • ford. Bánki Dezső (hu)
  • ford. Bánki Dezső (hu)
prop-hu:oldal
  • 42 (xsd:integer)
prop-hu:sorozat
  • Nagy civilizációk (hu)
  • Nagy civilizációk (hu)
prop-hu:sorozatszám
  • 5 (xsd:integer)
prop-hu:szerző
  • Daniel Gimeno (hu)
  • Daniel Gimeno (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:év
  • 2010 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Lábelkötés (hu)
  • Lábelkötés (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of