| dbo:abstract
|
- A Liège-i Püspökség (franciául: Principauté de Liège, hollandul: Prinsbisdom Luik, németül: Fürstbistum Lüttich, vallón nyelven PrincipÃ¥té d’Lidje) történelmi állam, amely a Német-római Birodalom hűbéres állama volt 980-tól 1795-ig. Az 1500-as évektÅ‘l kezdve a birodalom Alsó-rajna–vesztfáliai körzetéhez tartozott. A püspökséghez tartozott a mai Liège és Limburg tartományok nagy része, valamint a mai Belgium és Hollandia területén található kisebb-nagyobb elszigetelt birtokok. A püspökök székhelye Liège városa volt (francia, Lüttich németül és Luik hollandul). A püspökség legkorábbi elÅ‘dje a Tongeren központtal a római uralom idején, a Kr. u. 4. században megalakult püspökség volt. Az elsÅ‘ tongereni püspök Szent Szerváciusz volt, aki 344 vagy 345-ben foglalta el hivatalát. Az 5. században a római birodalom szétesését megelÅ‘zÅ‘ germán támadások miatt az elsÅ‘ püspökség megszűnt és csak a 6-7. században sikerült újjászervezni. A püspökök sokat harcoltak a helyi pogányság ellen, de a lakosság keresztény hitre térÃtését csak Szent Lambert püspök (669-705?) tudta befejezni.Lambert uralkodása idején a püspöksége székhelye már Maastricht városa volt, utóda Szent Hubertus Liège városába költöztette a székhelyet és ott épÃttette a is. A püspökök a 10. században kaptak világi hatalmat az egyházmegye területe felett, amikor megszerezték Huy grófságát. A püspökség területét tovább növelte és környékével, 1096-tól (amelyrÅ‘l 1678-ban kénytelenek voltak lemondani a francia korona javára), Loon grófságával, 1366-tól és Horne grófságával, 1568-tól. A püspökség sosem volt hivatalosan a németalföldi tartományok része; sem a spanyol, sem az osztrák Habsburgok uralma alatt, bár világi irányÃtására, politikájára egy idÅ‘ben nagy hatást gyakoroltak a szomszédos Burgundia hercegei. 1795-ben szűnt meg, amikor az elsÅ‘ francia köztársaság seregei megszállták a németalföldi tartományokat és területét felosztották az újonnan kialakÃtott , , és tartományok között. Legfontosabb városai bonnes villes) voltak Liège, , Bilzen, , , , , , , , , Hasselt, , , , , Sint-Truiden, , , Tongeren, , és . Maastricht városa a püspök és a brabanti herceg közös igazgatása alatt volt. (hu)
- A Liège-i Püspökség (franciául: Principauté de Liège, hollandul: Prinsbisdom Luik, németül: Fürstbistum Lüttich, vallón nyelven PrincipÃ¥té d’Lidje) történelmi állam, amely a Német-római Birodalom hűbéres állama volt 980-tól 1795-ig. Az 1500-as évektÅ‘l kezdve a birodalom Alsó-rajna–vesztfáliai körzetéhez tartozott. A püspökséghez tartozott a mai Liège és Limburg tartományok nagy része, valamint a mai Belgium és Hollandia területén található kisebb-nagyobb elszigetelt birtokok. A püspökök székhelye Liège városa volt (francia, Lüttich németül és Luik hollandul). A püspökség legkorábbi elÅ‘dje a Tongeren központtal a római uralom idején, a Kr. u. 4. században megalakult püspökség volt. Az elsÅ‘ tongereni püspök Szent Szerváciusz volt, aki 344 vagy 345-ben foglalta el hivatalát. Az 5. században a római birodalom szétesését megelÅ‘zÅ‘ germán támadások miatt az elsÅ‘ püspökség megszűnt és csak a 6-7. században sikerült újjászervezni. A püspökök sokat harcoltak a helyi pogányság ellen, de a lakosság keresztény hitre térÃtését csak Szent Lambert püspök (669-705?) tudta befejezni.Lambert uralkodása idején a püspöksége székhelye már Maastricht városa volt, utóda Szent Hubertus Liège városába költöztette a székhelyet és ott épÃttette a is. A püspökök a 10. században kaptak világi hatalmat az egyházmegye területe felett, amikor megszerezték Huy grófságát. A püspökség területét tovább növelte és környékével, 1096-tól (amelyrÅ‘l 1678-ban kénytelenek voltak lemondani a francia korona javára), Loon grófságával, 1366-tól és Horne grófságával, 1568-tól. A püspökség sosem volt hivatalosan a németalföldi tartományok része; sem a spanyol, sem az osztrák Habsburgok uralma alatt, bár világi irányÃtására, politikájára egy idÅ‘ben nagy hatást gyakoroltak a szomszédos Burgundia hercegei. 1795-ben szűnt meg, amikor az elsÅ‘ francia köztársaság seregei megszállták a németalföldi tartományokat és területét felosztották az újonnan kialakÃtott , , és tartományok között. Legfontosabb városai bonnes villes) voltak Liège, , Bilzen, , , , , , , , , Hasselt, , , , , Sint-Truiden, , , Tongeren, , és . Maastricht városa a püspök és a brabanti herceg közös igazgatása alatt volt. (hu)
|
