| dbo:abstract
|
- Az Ősrobbanás elméleten alapuló kozmológiában a megfigyelhető világegyetem a galaxisok azon halmazát, illetve az anyag azon részét tartalmazza, amelyet jelenleg elméletileg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mert a kozmológiai tágulás kezdete óta elég idő telt el ahhoz, hogy az ezekről a tárgyakról elinduló fény elérjen minket. Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem széléig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora, vagyis, a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, melynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő, függetlenül a Világegyetemnek, mint egésznek az alakjától. (hu)
- A megfigyelhető világegyetem az univerzum egy gömb alakú régiója, amely az összes anyagot tartalmazza, amit jelenleg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mivel a kozmikus tágulás kezdete óta eltelt idő alatt, az ezekről az objektumokról visszaverődő elektromágneses sugárzásnak volt ideje eljutni a Naprendszerig. Egyes becslések szerint akár két trillió galaxis is létezhet a megfigyelhető világegyetemben, azonban a New Horizons űrszonda által mért újabb adatok alapján szerényebb becslések a galaxisok számát néhány száz milliárdra teszik. Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem határáig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora. Így a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, amelynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő. Az világegyetem minden egyes pontjának van egy saját megfigyelhető univerzuma, amely átfedésben is lehet a Földről megfigyelhető univerzummal. A megfigyelhető kifejezés ebben ez értelemben nem a technológiai képességeink határára vonatkozik, amelyekkel a fényt vagy egyéb információkat figyelhetünk meg távoli objektumokon, hanem a fénysebesség által meghatározott fizikai korlátra vonatkozik. A relativitáselmélet szerint semmilyen jel/információ nem közlekedhet a fénynél gyorsabban, ezért létezik egy maximális távolság (kozmikus távolság), amin túl semmit nem tudunk érzékelni, mivel az onnan érkező információ nem érhet el minket. Olykor az asztrofizikusok megkülönböztetik a látható és a megfigyelhető világegyetem fogalmát: míg az előbbi a látható fényjeleket csak az atomok kialakulása óta (rekombináció) veszi számításba, az utóbbi a kozmikus tágulás (ősrobbanás) kezdetétől. (hu)
- Az Ősrobbanás elméleten alapuló kozmológiában a megfigyelhető világegyetem a galaxisok azon halmazát, illetve az anyag azon részét tartalmazza, amelyet jelenleg elméletileg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mert a kozmológiai tágulás kezdete óta elég idő telt el ahhoz, hogy az ezekről a tárgyakról elinduló fény elérjen minket. Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem széléig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora, vagyis, a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, melynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő, függetlenül a Világegyetemnek, mint egésznek az alakjától. (hu)
- A megfigyelhető világegyetem az univerzum egy gömb alakú régiója, amely az összes anyagot tartalmazza, amit jelenleg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mivel a kozmikus tágulás kezdete óta eltelt idő alatt, az ezekről az objektumokról visszaverődő elektromágneses sugárzásnak volt ideje eljutni a Naprendszerig. Egyes becslések szerint akár két trillió galaxis is létezhet a megfigyelhető világegyetemben, azonban a New Horizons űrszonda által mért újabb adatok alapján szerényebb becslések a galaxisok számát néhány száz milliárdra teszik. Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem határáig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora. Így a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, amelynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő. Az világegyetem minden egyes pontjának van egy saját megfigyelhető univerzuma, amely átfedésben is lehet a Földről megfigyelhető univerzummal. A megfigyelhető kifejezés ebben ez értelemben nem a technológiai képességeink határára vonatkozik, amelyekkel a fényt vagy egyéb információkat figyelhetünk meg távoli objektumokon, hanem a fénysebesség által meghatározott fizikai korlátra vonatkozik. A relativitáselmélet szerint semmilyen jel/információ nem közlekedhet a fénynél gyorsabban, ezért létezik egy maximális távolság (kozmikus távolság), amin túl semmit nem tudunk érzékelni, mivel az onnan érkező információ nem érhet el minket. Olykor az asztrofizikusok megkülönböztetik a látható és a megfigyelhető világegyetem fogalmát: míg az előbbi a látható fényjeleket csak az atomok kialakulása óta (rekombináció) veszi számításba, az utóbbi a kozmikus tágulás (ősrobbanás) kezdetétől. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Az Ősrobbanás elméleten alapuló kozmológiában a megfigyelhető világegyetem a galaxisok azon halmazát, illetve az anyag azon részét tartalmazza, amelyet jelenleg elméletileg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mert a kozmológiai tágulás kezdete óta elég idő telt el ahhoz, hogy az ezekről a tárgyakról elinduló fény elérjen minket. Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem széléig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora, vagyis, a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, melynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő, függetlenül a Világegyetemnek, mint egésznek az alakjától. (hu)
- Az Ősrobbanás elméleten alapuló kozmológiában a megfigyelhető világegyetem a galaxisok azon halmazát, illetve az anyag azon részét tartalmazza, amelyet jelenleg elméletileg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mert a kozmológiai tágulás kezdete óta elég idő telt el ahhoz, hogy az ezekről a tárgyakról elinduló fény elérjen minket. Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem széléig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora, vagyis, a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, melynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő, függetlenül a Világegyetemnek, mint egésznek az alakjától. (hu)
|
