| dbo:abstract
|
- A modális logika a olyan bővítése, amely már modális kijelentéseket is tartalmaz. A modális logikában egy kijelentés nem pusztán igaz vagy hamis lehet, hanem egy bizonyos módon igaz is – például szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható. A modális logika legjellemzőbb kifejezései a „lehetséges, hogy A” (jelben: ''), a „szükségszerű, hogy A” (jelben: '') és ezek átfogalmazásai, például: „Lehet, hogy holnap tengeri csata lesz.”„Nixon győzhetett volna.”„Szükségszerű, hogy egy modális logikáról szóló bevezetőben mindig az alethikus modalitással kezdjék.” Ezek az operátorok a dualitás elve alapján kölcsönösen kifejezhetők egymással; ha A mondat, akkor lehetséges A akkor és csak akkor, ha nem szükségszerű, hogy nem A, azaz:szükségszerű A akkor és csak akkor, ha nem lehetséges nem A, azaz: A szükségszerűségen és a lehetőségen, azaz az úgynevezett alethikus modalitásokon kívül vizsgálható számos egyéb modalitás is. Ilyenek például a megismerhetőséget (episztemikus modalitás), a meggyőződés fokát (doxatikus modalitás), az időbeli elhelyezkedés szintjeit (temporális modalitás), a valamely normarendszerben megengedhető tevékenységeket (deontikus modalitás), vagy pl. az egy formális rendszerbeli bizonyíthatóságot kifejező állítások. (hu)
- <api batchcomplete="">A modális logika a klasszikus logika olyan bővítése, amely már modális kijelentéseket is tartalmaz. A modális logikn egy kijelentés nem pusztán igaz vagy hamis lehet, hanem egy bizonyos m༽on igaz is – például szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható.A modális logika legjellemz kifejezései a „lehetséges, hogy A” (jelben: ' ◊ A {\displaystyle \scriptstyle {\Diamond A}} '), a „szükségszerű, hogy A” (jelben: ' ◻ A {\displaystyle \scriptstyle {\Box A}} ') és ezek átfogalmazásai, például:„Lehet, hogy holnap tengeri csata lesz.”„Nixon győzhetett volna.”„Szükségszerű, hogy egy modális logikáról szóló bevezetn mindig az alethikus modalitással kezdjék.𠇞zek az operátorok a dualitás elve alapján kölcsönösen kifejezhetők egymással; ha A mondat, akkorlehetséges A akkor és csak akkor, ha nem szükségszerű, hogy nem A, azaz: ◊ A ⇔ ¬ ◻ ¬ A {\displaystyle \Diamond A\Leftrightarrow \,\lnot \Box \lnot A} szükségszerű A akkor és csak akkor, ha nem lehetséges nem A, azaz: ◻ A ⇔ ¬ ◊ ¬ A {\displaystyle \Box A\Leftrightarrow \,\lnot \Diamond \lnot A} A szükségszerűségen és a lehetőségen, azaz az úgynevezett alethikus modalitásokon kívül vizsgálható számos egyປ modalitás is. Ilyenek például a megismerhetőséget (episztemikus modalitás), a meggyőzᔝés fokát (doxatikus modalitás), az idli elhelyezkedés szintjeit (temporális modalitás), a valamely normarendszerben megengedhető tevékenységeket (deontikus modalitás), vagy pl. az egy formális rendszerbeli bizonyíthatóságot kifejező állítások. (hu)
- <api batchcomplete="">A modális logika a klasszikus logika olyan bővítése, amely már modális kijelentéseket is tartalmaz. A modális logikában egy kijelentés nem pusztán igaz vagy hamis lehet, hanem egy bizonyos módon igaz is – például szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható.A modális logika legjellemzőbb kifejezései a „lehetséges, hogy A” (jelben: ' ◊ A {\displaystyle \scriptstyle {\Diamond A}} '), a „szükségszerű, hogy A” (jelben: ' ◻ A {\displaystyle \scriptstyle {\Box A}} ') és ezek átfogalmazásai, például:„Lehet, hogy holnap tengeri csata lesz.”„Nixon győzhetett volna.”„Szükségszerű, hogy egy modális logikáról szóló bevezetőben mindig az alethikus modalitással kezdjék.”Ezek az operátorok a dualitás elve alapján kölcsönösen kifejezhetők egymással; ha A mondat, akkorlehetséges A akkor és csak akkor, ha nem szükségszerű, hogy nem A, azaz: ◊ A ⇔ ¬ ◻ ¬ A {\displaystyle \Diamond A\Leftrightarrow \,\lnot \Box \lnot A} szükségszerű A akkor és csak akkor, ha nem lehetséges nem A, azaz: ◻ A ⇔ ¬ ◊ ¬ A {\displaystyle \Box A\Leftrightarrow \,\lnot \Diamond \lnot A} A szükségszerűségen és a lehetőségen, azaz az úgynevezett alethikus modalitásokon kívül vizsgálható számos egyéb modalitás is. Ilyenek például a megismerhetőséget (episztemikus modalitás), a meggyőződés fokát (doxatikus modalitás), az időbeli elhelyezkedés szintjeit (temporális modalitás), a valamely normarendszerben megengedhető tevékenységeket (deontikus modalitás), vagy pl. az egy formális rendszerbeli bizonyíthatóságot kifejező állítások. (hu)
- A modális logika a olyan bővítése, amely már modális kijelentéseket is tartalmaz. A modális logikában egy kijelentés nem pusztán igaz vagy hamis lehet, hanem egy bizonyos módon igaz is – például szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható. A modális logika legjellemzőbb kifejezései a „lehetséges, hogy A” (jelben: ''), a „szükségszerű, hogy A” (jelben: '') és ezek átfogalmazásai, például: „Lehet, hogy holnap tengeri csata lesz.”„Nixon győzhetett volna.”„Szükségszerű, hogy egy modális logikáról szóló bevezetőben mindig az alethikus modalitással kezdjék.” Ezek az operátorok a dualitás elve alapján kölcsönösen kifejezhetők egymással; ha A mondat, akkor lehetséges A akkor és csak akkor, ha nem szükségszerű, hogy nem A, azaz:szükségszerű A akkor és csak akkor, ha nem lehetséges nem A, azaz: A szükségszerűségen és a lehetőségen, azaz az úgynevezett alethikus modalitásokon kívül vizsgálható számos egyéb modalitás is. Ilyenek például a megismerhetőséget (episztemikus modalitás), a meggyőződés fokát (doxatikus modalitás), az időbeli elhelyezkedés szintjeit (temporális modalitás), a valamely normarendszerben megengedhető tevékenységeket (deontikus modalitás), vagy pl. az egy formális rendszerbeli bizonyíthatóságot kifejező állítások. (hu)
- <api batchcomplete="">A modális logika a klasszikus logika olyan bővítése, amely már modális kijelentéseket is tartalmaz. A modális logikn egy kijelentés nem pusztán igaz vagy hamis lehet, hanem egy bizonyos m༽on igaz is – például szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható.A modális logika legjellemz kifejezései a „lehetséges, hogy A” (jelben: ' ◊ A {\displaystyle \scriptstyle {\Diamond A}} '), a „szükségszerű, hogy A” (jelben: ' ◻ A {\displaystyle \scriptstyle {\Box A}} ') és ezek átfogalmazásai, például:„Lehet, hogy holnap tengeri csata lesz.”„Nixon győzhetett volna.”„Szükségszerű, hogy egy modális logikáról szóló bevezetn mindig az alethikus modalitással kezdjék.𠇞zek az operátorok a dualitás elve alapján kölcsönösen kifejezhetők egymással; ha A mondat, akkorlehetséges A akkor és csak akkor, ha nem szükségszerű, hogy nem A, azaz: ◊ A ⇔ ¬ ◻ ¬ A {\displaystyle \Diamond A\Leftrightarrow \,\lnot \Box \lnot A} szükségszerű A akkor és csak akkor, ha nem lehetséges nem A, azaz: ◻ A ⇔ ¬ ◊ ¬ A {\displaystyle \Box A\Leftrightarrow \,\lnot \Diamond \lnot A} A szükségszerűségen és a lehetőségen, azaz az úgynevezett alethikus modalitásokon kívül vizsgálható számos egyປ modalitás is. Ilyenek például a megismerhetőséget (episztemikus modalitás), a meggyőzᔝés fokát (doxatikus modalitás), az idli elhelyezkedés szintjeit (temporális modalitás), a valamely normarendszerben megengedhető tevékenységeket (deontikus modalitás), vagy pl. az egy formális rendszerbeli bizonyíthatóságot kifejező állítások. (hu)
- <api batchcomplete="">A modális logika a klasszikus logika olyan bővítése, amely már modális kijelentéseket is tartalmaz. A modális logikában egy kijelentés nem pusztán igaz vagy hamis lehet, hanem egy bizonyos módon igaz is – például szükségszerű, tudott vagy hitt, kötelező, bizonyítható.A modális logika legjellemzőbb kifejezései a „lehetséges, hogy A” (jelben: ' ◊ A {\displaystyle \scriptstyle {\Diamond A}} '), a „szükségszerű, hogy A” (jelben: ' ◻ A {\displaystyle \scriptstyle {\Box A}} ') és ezek átfogalmazásai, például:„Lehet, hogy holnap tengeri csata lesz.”„Nixon győzhetett volna.”„Szükségszerű, hogy egy modális logikáról szóló bevezetőben mindig az alethikus modalitással kezdjék.”Ezek az operátorok a dualitás elve alapján kölcsönösen kifejezhetők egymással; ha A mondat, akkorlehetséges A akkor és csak akkor, ha nem szükségszerű, hogy nem A, azaz: ◊ A ⇔ ¬ ◻ ¬ A {\displaystyle \Diamond A\Leftrightarrow \,\lnot \Box \lnot A} szükségszerű A akkor és csak akkor, ha nem lehetséges nem A, azaz: ◻ A ⇔ ¬ ◊ ¬ A {\displaystyle \Box A\Leftrightarrow \,\lnot \Diamond \lnot A} A szükségszerűségen és a lehetőségen, azaz az úgynevezett alethikus modalitásokon kívül vizsgálható számos egyéb modalitás is. Ilyenek például a megismerhetőséget (episztemikus modalitás), a meggyőződés fokát (doxatikus modalitás), az időbeli elhelyezkedés szintjeit (temporális modalitás), a valamely normarendszerben megengedhető tevékenységeket (deontikus modalitás), vagy pl. az egy formális rendszerbeli bizonyíthatóságot kifejező állítások. (hu)
|
