| dbo:abstract
|
- Nagysebességű vasútnak nevezzük azokat a vonalakat, melyeken a sebesség legalább 200 km/h. (hu)
- Nagysebességű vasútnak nevezzük azokat a vonalakat, melyeken a sebesség legalább 200 km/h. A nagysebességű vasút (NSV) egyre népszerűbb és hatékonyabb közlekedési eszközzé vált Európában. A kontinens első nagysebességű vasútvonalai, amelyek az 1970-es, 1980-as és 1990-es években épültek, javították az utazási időt a nemzeteken belüli folyosókon. Azóta több ország is kiterjedt nagysebességű hálózatot épített, és ma már több határokon átnyúló nagysebességű vasúti összeköttetés is létezik. A vasúttársaságok gyakran üzemeltetnek nemzetközi járatokat, és a kialakulóban lévő európai nagysebességű vasúti hálózaton folyamatosan épülnek és korszerűsödnek a nemzetközi szabványoknak megfelelő pályák. 2007-ben létrejött az európai vasútüzemeltetők konzorciuma, a Railteam, amely a határokon átnyúló nagysebességű vasúti közlekedés összehangolására és fellendítésére jött létre. A Transzeurópai nagysebességű vasúthálózat kiépítése az Európai Unió egyik kinyilvánított célja, és a legtöbb határokon átnyúló vasútvonal uniós finanszírozásban részesül. Több ország - Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Ausztria, Svédország, Belgium, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Németország, Svédország, Portugália és az Egyesült Királyság - kapcsolódik a határokon átnyúló nagysebességű vasúti hálózathoz. Az elkövetkező években várhatóan még több ilyen összeköttetés jön létre, mivel Európa jelentős összegeket fektet be alagutakba, hidakba és egyéb infrastrukturális és fejlesztési projektekbe szerte a kontinensen, amelyek közül sok már most is épül. Az Alstom volt az első gyártó, amely nagysebességű vonatot tervezett és szállított, amely végül a franciaországi TGV-vel került forgalomba. Jelenleg számos gyártó tervez és épít NSV-t Európában, egymást keresztező szövetségekkel és partnerségekkel, köztük az Alstom, a Bombardier (2021 óta az Alstom tulajdonában), a Hitachi, a Siemens és a Talgo. (hu)
- Nagysebességű vasútnak nevezzük azokat a vonalakat, melyeken a sebesség legalább 200 km/h. (hu)
- Nagysebességű vasútnak nevezzük azokat a vonalakat, melyeken a sebesség legalább 200 km/h. A nagysebességű vasút (NSV) egyre népszerűbb és hatékonyabb közlekedési eszközzé vált Európában. A kontinens első nagysebességű vasútvonalai, amelyek az 1970-es, 1980-as és 1990-es években épültek, javították az utazási időt a nemzeteken belüli folyosókon. Azóta több ország is kiterjedt nagysebességű hálózatot épített, és ma már több határokon átnyúló nagysebességű vasúti összeköttetés is létezik. A vasúttársaságok gyakran üzemeltetnek nemzetközi járatokat, és a kialakulóban lévő európai nagysebességű vasúti hálózaton folyamatosan épülnek és korszerűsödnek a nemzetközi szabványoknak megfelelő pályák. 2007-ben létrejött az európai vasútüzemeltetők konzorciuma, a Railteam, amely a határokon átnyúló nagysebességű vasúti közlekedés összehangolására és fellendítésére jött létre. A Transzeurópai nagysebességű vasúthálózat kiépítése az Európai Unió egyik kinyilvánított célja, és a legtöbb határokon átnyúló vasútvonal uniós finanszírozásban részesül. Több ország - Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Ausztria, Svédország, Belgium, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Németország, Svédország, Portugália és az Egyesült Királyság - kapcsolódik a határokon átnyúló nagysebességű vasúti hálózathoz. Az elkövetkező években várhatóan még több ilyen összeköttetés jön létre, mivel Európa jelentős összegeket fektet be alagutakba, hidakba és egyéb infrastrukturális és fejlesztési projektekbe szerte a kontinensen, amelyek közül sok már most is épül. Az Alstom volt az első gyártó, amely nagysebességű vonatot tervezett és szállított, amely végül a franciaországi TGV-vel került forgalomba. Jelenleg számos gyártó tervez és épít NSV-t Európában, egymást keresztező szövetségekkel és partnerségekkel, köztük az Alstom, a Bombardier (2021 óta az Alstom tulajdonában), a Hitachi, a Siemens és a Talgo. (hu)
|
