| dbo:abstract
|
- A szemantikában a poliszémia terminus leggyakoribb meghatározása szavak azon tulajdonságára vonatkozik, hogy egynél több jelentésük van. Egyes szerzők hozzáteszik, hogy e jelentések viszonyban vannak egymással, mivel egy alapjelentésből származnak. Olyan kiegészítése is van a meghatározásnak, hogy a poliszémia szó állapota, melyben vagy egyazon tárgy több szemantikai tulajdonságát jelzi, vagy több tárgy közös szemantikai tulajdonságát. Egyes nyelvészek a szóról a nyelvi jelre terjesztik ki a definícióban szereplő fölérendelt fogalmat. Ebben az értelemben toldalékok poliszémiájáról is van szó. A szavak nagy része több jelentésű, és a poliszémia gazdaságos eszköze a szókészlet gyarapításának. Egyes nyelvészek, például Michel Bréal, aki bevezette a „poliszémia” terminust a nyelvészetbe, kapcsolatot látnak az egy bizonyos nyelv által hordozott kultúra fejlődése és a szavak jelentéseinek gyarapodása között. Észrevették azt is, hogy a poliszémia mértéke a szavak használatának gyakoriságától is függ: minél gyakoribb egy szó, annál több jelentése van. A poliszémia fogalom két másik fogalommal áll ellentétben. Az egyik a monoszémia (egyjelentésűség), a másik pedig a homonímia (szavak azonos alakúsága). Az, hogy két szó azonos alakjának esetében poliszémiáról vagy homonímiáról van-e szó, nem mindig világos. Másrészt nem mindig könnyű megállapítani, hogy egy szónak több különböző jelentése van-e vagy csak egy homályos jelentése. (hu)
- A szemantikában a poliszémia terminus leggyakoribb meghatározása szavak azon tulajdonságára vonatkozik, hogy egynél több jelentésük van. Egyes szerzők hozzáteszik, hogy e jelentések viszonyban vannak egymással, mivel egy alapjelentésből származnak. Olyan kiegészítése is van a meghatározásnak, hogy a poliszémia szó állapota, melyben vagy egyazon tárgy több szemantikai tulajdonságát jelzi, vagy több tárgy közös szemantikai tulajdonságát. Egyes nyelvészek a szóról a nyelvi jelre terjesztik ki a definícióban szereplő fölérendelt fogalmat. Ebben az értelemben toldalékok poliszémiájáról is van szó. A szavak nagy része több jelentésű, és a poliszémia gazdaságos eszköze a szókészlet gyarapításának. Egyes nyelvészek, például Michel Bréal, aki bevezette a „poliszémia” terminust a nyelvészetbe, kapcsolatot látnak az egy bizonyos nyelv által hordozott kultúra fejlődése és a szavak jelentéseinek gyarapodása között. Észrevették azt is, hogy a poliszémia mértéke a szavak használatának gyakoriságától is függ: minél gyakoribb egy szó, annál több jelentése van. A poliszémia fogalom két másik fogalommal áll ellentétben. Az egyik a monoszémia (egyjelentésűség), a másik pedig a homonímia (szavak azonos alakúsága). Az, hogy két szó azonos alakjának esetében poliszémiáról vagy homonímiáról van-e szó, nem mindig világos. Másrészt nem mindig könnyű megállapítani, hogy egy szónak több különböző jelentése van-e vagy csak egy homályos jelentése. (hu)
|
