| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Szojuz–Apollo-program vagy más írásmód szerint Apollo–Szojuz-program egy amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt. A program hivatalos neve Apollo–Szojuz Teszt-program (angolul: Apollo–Soyuz Test Project [ASTP]; oroszul: Экспериментальный полёт «Аполлон» – «Союз» [ЭПАС]) volt. 1975-ben Föld körüli pályán összekapcsolódott az amerikai Apollo–18 és a szovjet Szojuz–19 űrhajó. Ez volt az első kísérleti nemzetközi űrállomás, amelynek fedélzetén két szovjet és három amerikai űrhajós két napig dolgozott. Az Apollo és a Szojuz közös repülése egyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti űrverseny jelképes lezárását is jelentette. (hu)
- <api batchcomplete="">A Szojuz–Apollo-program vagy más írásmód szerint Apollo–Szojuz-program a hidegháború enyhülési szakaszában létrehozott amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt. A program hivatalos neve Apollo–Szojuz Teszt-program (angolul: Apollo–Soyuz Test Project [ASTP]; oroszul: Экспериментальный полёт «Аполлон» – «Союз» [ЭПАС]) volt.Az űrtevékenységet kezdetben kizárólag két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok végezte, politikai okok miatt mindkét fél a maga repüléseit a másiktól teljesen elszeparáltan az űrverseny keretében. Ezzel együtt már az 1960-as évek kezdetén, Kennedy elnök és Nyikita Hruscsov párbeszédében felmerült az együttműködés gondolata, ám ezt az amerikai elnök elleni merénylet, majd a Hruscsov elleni puccs meghiúsította. Később, amikor az amerikaiak a Hold elsőkénti elérésével megnyerték az űrversenyt, ismét felvetődött az együttműködés gondolata. Ez egybeesett a hidegháború enyhülési szakaszával és mind Richard Nixon elnök, mint Leonyid Brezsnyev főtitkár favorizálni kezdte az eredetileg csak az űrügynökségek közti levelezésnek indult kezdeményezést.A háttérből indult nyilvánvaló politikai támogatással élve a NASA vezetése, valamint a Szovjet Tudományos Akadémia vezetői rendszeres párbeszédbe kezdtek, amelynek eredményeként egy közös, ember vezette repülés terve kezdett kibontakozni az amerikai Apollo és a szovjet Szojuz űrhajók között. A terv végül a Nixon elnök és Brezsnyev főtitkár közötti 1972 májusi csúcstalálkozón egy – Nixon és Alekszej Koszigin miniszterelnök aláírta – nemzetközi egyezményben csúcsosodott ki, amelyben a két ország között nemzetközi együttműködésről állapodott meg a két nemzet és jogi alapot teremtett egy közös repülésnek.A két ország űrszervezetei azt a feladatot kapták, hogy technikailag valósítsák meg a közös repülést. Ehhez szovjet oldalról egy közösen használt új dokkolószerkezet tervezésével és megalkotásával, amerikai oldalról pedig a szerkezetet magába integráló új űreszköz, a Dokkoló modul megalkotásával járultak hozzá. A technikai feltételek mellett a személyi feltételek megteremtését közös gyakorlásokkal teremtették meg a kiválasztott legénységekkel. Szovjet oldalról Alekszej Leonov parancsnokot, és Valerij Kubászov másodpilótát jelölték, az amerikaiak pedig Tom Stafford parancsnok, Vance Brand parancsnoki modul pilóta és harmadikként hatalmas meglepetésre Deke Slayton dokkolómodul pilótának adtak megbízást a repülésre.Hosszas előkészítés után a repülésre 1975. július 15. és 24. között került sor. Először a Szojuz–19 startolt el a Bajkonuri űrrepülőtérről, majd hét és fél óra múltán az Apollo–18 indult útnak Cape Canaveralről. Két nap külön repülést követően jött el a pillanat, amikor a két űrhajó engedélyt kapott az egymáshoz kapcsolódásra. 1975. július 17-én meg is történt a művelet és a szovjet és amerikai űrhajók egymáshoz kapcsolódhattak a franciaországi Metz városa felett és megtörtént a legénység átszállása egymás űrhajójába. Ezt követően főként szimbolikus tevékenységet végeztek az űrhajósok, több váltásban átszállva egymás hajójába. A nagy sajtóérdeklődés miatt több tévéközvetítést és sajtókonferenciát is tartottak az űrből, amelynek tréfás epizódja volt, hogy a szovjet űrhajósok angolul, az amerikaiak oroszul kommunikáltak ezek során. A repülést teljes sikerrel zárta le a két fél. Propaganda szempontból Az Apollo és a Szojuz közös repülése egyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti űrverseny jelképes lezárását is jelentette. (hu)
- A Szojuz–Apollo-program vagy más írásmód szerint Apollo–Szojuz-program egy amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt. A program hivatalos neve Apollo–Szojuz Teszt-program (angolul: Apollo–Soyuz Test Project [ASTP]; oroszul: Экспериментальный полёт «Аполлон» – «Союз» [ЭПАС]) volt. 1975-ben Föld körüli pályán összekapcsolódott az amerikai Apollo–18 és a szovjet Szojuz–19 űrhajó. Ez volt az első kísérleti nemzetközi űrállomás, amelynek fedélzetén két szovjet és három amerikai űrhajós két napig dolgozott. Az Apollo és a Szojuz közös repülése egyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti űrverseny jelképes lezárását is jelentette. (hu)
- <api batchcomplete="">A Szojuz–Apollo-program vagy más írásmód szerint Apollo–Szojuz-program a hidegháború enyhülési szakaszában létrehozott amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt. A program hivatalos neve Apollo–Szojuz Teszt-program (angolul: Apollo–Soyuz Test Project [ASTP]; oroszul: Экспериментальный полёт «Аполлон» – «Союз» [ЭПАС]) volt.Az űrtevékenységet kezdetben kizárólag két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok végezte, politikai okok miatt mindkét fél a maga repüléseit a másiktól teljesen elszeparáltan az űrverseny keretében. Ezzel együtt már az 1960-as évek kezdetén, Kennedy elnök és Nyikita Hruscsov párbeszédében felmerült az együttműködés gondolata, ám ezt az amerikai elnök elleni merénylet, majd a Hruscsov elleni puccs meghiúsította. Később, amikor az amerikaiak a Hold elsőkénti elérésével megnyerték az űrversenyt, ismét felvetődött az együttműködés gondolata. Ez egybeesett a hidegháború enyhülési szakaszával és mind Richard Nixon elnök, mint Leonyid Brezsnyev főtitkár favorizálni kezdte az eredetileg csak az űrügynökségek közti levelezésnek indult kezdeményezést.A háttérből indult nyilvánvaló politikai támogatással élve a NASA vezetése, valamint a Szovjet Tudományos Akadémia vezetői rendszeres párbeszédbe kezdtek, amelynek eredményeként egy közös, ember vezette repülés terve kezdett kibontakozni az amerikai Apollo és a szovjet Szojuz űrhajók között. A terv végül a Nixon elnök és Brezsnyev főtitkár közötti 1972 májusi csúcstalálkozón egy – Nixon és Alekszej Koszigin miniszterelnök aláírta – nemzetközi egyezményben csúcsosodott ki, amelyben a két ország között nemzetközi együttműködésről állapodott meg a két nemzet és jogi alapot teremtett egy közös repülésnek.A két ország űrszervezetei azt a feladatot kapták, hogy technikailag valósítsák meg a közös repülést. Ehhez szovjet oldalról egy közösen használt új dokkolószerkezet tervezésével és megalkotásával, amerikai oldalról pedig a szerkezetet magába integráló új űreszköz, a Dokkoló modul megalkotásával járultak hozzá. A technikai feltételek mellett a személyi feltételek megteremtését közös gyakorlásokkal teremtették meg a kiválasztott legénységekkel. Szovjet oldalról Alekszej Leonov parancsnokot, és Valerij Kubászov másodpilótát jelölték, az amerikaiak pedig Tom Stafford parancsnok, Vance Brand parancsnoki modul pilóta és harmadikként hatalmas meglepetésre Deke Slayton dokkolómodul pilótának adtak megbízást a repülésre.Hosszas előkészítés után a repülésre 1975. július 15. és 24. között került sor. Először a Szojuz–19 startolt el a Bajkonuri űrrepülőtérről, majd hét és fél óra múltán az Apollo–18 indult útnak Cape Canaveralről. Két nap külön repülést követően jött el a pillanat, amikor a két űrhajó engedélyt kapott az egymáshoz kapcsolódásra. 1975. július 17-én meg is történt a művelet és a szovjet és amerikai űrhajók egymáshoz kapcsolódhattak a franciaországi Metz városa felett és megtörtént a legénység átszállása egymás űrhajójába. Ezt követően főként szimbolikus tevékenységet végeztek az űrhajósok, több váltásban átszállva egymás hajójába. A nagy sajtóérdeklődés miatt több tévéközvetítést és sajtókonferenciát is tartottak az űrből, amelynek tréfás epizódja volt, hogy a szovjet űrhajósok angolul, az amerikaiak oroszul kommunikáltak ezek során. A repülést teljes sikerrel zárta le a két fél. Propaganda szempontból Az Apollo és a Szojuz közös repülése egyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti űrverseny jelképes lezárását is jelentette. (hu)
|
| dbo:thumbnail
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 6588 (xsd:nonNegativeInteger)
- 6662 (xsd:nonNegativeInteger)
- 87493 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23734301 (xsd:integer)
- 25087226 (xsd:integer)
- 28263708 (xsd:integer)
|
| prop-hu:ann
|
- 1978 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
|
| prop-hu:aut
|
- Asif A. Siddiqi (hu)
- Edward Clinton Ezell és Linda Neuman Ezell (hu)
- Asif A. Siddiqi (hu)
- Edward Clinton Ezell és Linda Neuman Ezell (hu)
|
| prop-hu:crew1Up
| |
| prop-hu:crew2Up
| |
| prop-hu:crew3Up
| |
| prop-hu:date
|
- 2020 (xsd:integer)
- 20210508013747 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:előző
| |
| prop-hu:flights1Up
| |
| prop-hu:flights2Up
| |
| prop-hu:flights3Up
| |
| prop-hu:következő
| |
| prop-hu:loc
|
- Washington D.C. (hu)
- Washington D.C. (hu)
|
| prop-hu:position
|
- Parancsnok (hu)
- Parancsnokiegység-pilóta (hu)
- Dokkoló modul pilóta (hu)
- Dokkolómodul pilóta (hu)
- Fedélzeti mérnök (hu)
- Parancsnok (hu)
- Parancsnokiegység-pilóta (hu)
- Dokkoló modul pilóta (hu)
- Dokkolómodul pilóta (hu)
- Fedélzeti mérnök (hu)
|
| prop-hu:red
| |
| prop-hu:terminology
|
- Űrhajós (hu)
- Űrhajós (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- Challenge To Apollo: The Soviet Union and The Space Race, 1945-1974 (hu)
- The Partnership – A History of the Apollo-Soyuz Test Project (hu)
- Challenge To Apollo: The Soviet Union and The Space Race, 1945-1974 (hu)
- The Partnership – A History of the Apollo-Soyuz Test Project (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A Szojuz–Apollo-program vagy más írásmód szerint Apollo–Szojuz-program egy amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt. A program hivatalos neve Apollo–Szojuz Teszt-program (angolul: Apollo–Soyuz Test Project [ASTP]; oroszul: Экспериментальный полёт «Аполлон» – «Союз» [ЭПАС]) volt. 1975-ben Föld körüli pályán összekapcsolódott az amerikai Apollo–18 és a szovjet Szojuz–19 űrhajó. Ez volt az első kísérleti nemzetközi űrállomás, amelynek fedélzetén két szovjet és három amerikai űrhajós két napig dolgozott. Az Apollo és a Szojuz közös repülése egyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti űrverseny jelképes lezárását is jelentette. (hu)
- <api batchcomplete="">A Szojuz–Apollo-program vagy más írásmód szerint Apollo–Szojuz-program a hidegháború enyhülési szakaszában létrehozott amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt. (hu)
- A Szojuz–Apollo-program vagy más írásmód szerint Apollo–Szojuz-program egy amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt. A program hivatalos neve Apollo–Szojuz Teszt-program (angolul: Apollo–Soyuz Test Project [ASTP]; oroszul: Экспериментальный полёт «Аполлон» – «Союз» [ЭПАС]) volt. 1975-ben Föld körüli pályán összekapcsolódott az amerikai Apollo–18 és a szovjet Szojuz–19 űrhajó. Ez volt az első kísérleti nemzetközi űrállomás, amelynek fedélzetén két szovjet és három amerikai űrhajós két napig dolgozott. Az Apollo és a Szojuz közös repülése egyben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti űrverseny jelképes lezárását is jelentette. (hu)
- <api batchcomplete="">A Szojuz–Apollo-program vagy más írásmód szerint Apollo–Szojuz-program a hidegháború enyhülési szakaszában létrehozott amerikai–szovjet közös űrrepülési program volt. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Szojuz–Apollo-program (hu)
- Szojuz–Apollo-program (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:depiction
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:előző
of | |
| is prop-hu:előzőRepülés
of | |
| is prop-hu:felhasználásiMódok
of | |
| is prop-hu:következő
of | |
| is prop-hu:program
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
_spacecraft.jpg){kind=link}
._Mission_Control_Center,_Korolyov._Two_crews,_zodiac._Soyuz-Apollo_flight_scheme._Emblem)_1200dpi.jpg){kind=link}