| dbo:abstract
|
- A virtuális öröklődés egy C++ technika, amely biztosítja, hogy az tagváltozóinak csak egy példányát örököljék a származtatott osztályok. Virtuális öröklődés nélkül, ha két B és C osztály örököl egy A osztályból, és D osztály örököl mind a B, mind a C osztályból, akkor a D osztály tartalmaz két példányt az A tagváltozóiból, egyet a B osztályon keresztül, egyet pedig a C osztályon keresztül. Ezek függetlenül, hatókör-felbontással lesznek elérhetők. Ehelyett ha a B és a C osztály az A osztályból virtuálisan örököl, akkor a D osztály objektumai csak az A osztály tagváltozóinak halmazát tartalmazzák. Ez a szolgáltatás a leginkább a többszörös öröklődésnél hasznos, mivel a virtuális őst a mellékobjektum közös elemévé teszi a származtatandó osztály és az abból származó összes osztály számára. Ez felhasználható a „gyémántprobléma” elkerülésére, azáltal, hogy egyértelművé teszi, hogy melyik ősosztályt kell használni, mivel a származtatandó osztály szempontjából (a fenti példában a D osztály) a virtuális alap (A) úgy viselkedik, mintha a közvetlen ősosztály lenne. D nem egy szülőosztályon (B vagy C) keresztül származtatott osztály. Ezt akkor használják, amikor az öröklődés egy készlet korlátozását jelenti, nem pedig a komponensek összetételét. A C++ rendszerben egy olyan alaposztályt, amely a hierarchia egészében egységes, virtuálisnak kell jelölni a virtual kulcsszóval. Adott a következő osztályhierarchia. struct Állat{ virtual ~Állat = default; virtual void Eszik {}};struct Emlős : Állat{ virtual void Lélegzik {}};struct SzárnyasÁllat : Állat{ virtual void SzárnyCsapás {}};// A denevér egy szárnyas emlős.struct Denevér: Emlős, SzárnyasÁllat {};Denevér denevér; Mint ahogy fent is deklaráltuk, egy Denevér.Eszik meghívás félreérthető, mert két Állat (közvetlen) ősosztály a denevérben, szóval bármelyik denevér objektumnak van két különböző Állat ősosztály mellékobjektuma. Szóval megpróbálni közvetlenül hozzá kötni egy Denevér objektumnak az Állat mellékobjektumát nem járna sikerrel, mivel a kötés öröklése nem egyértelmű. Denevér d;Állat& a = d; // hiba Az egyértelműség érdekében az egyiknek át kell alakulnia valamelyik ősosztályba. Denevér d;Állat& emlős = static_cast<Emlős&>(d);Állat& szárnyas = static_cast<SzárnyasÁllat&>(d); Az Eszik hívásához ugyanazon az egyértelműsítésre vagy explicit minősítésre van szükség: static_cast<Emlős&>(denevér).Eszik vagy static_cast<SzárnyasÁllat&>(denevér).Eszik vagy alternatív módon denevér.Emlős :: Eszik és denevér.SzárnyasÁllat :: Eszik. Az explicit kvalifikáció nem csupán könnyebb, egységesebb szintaxist alkalmaz mind a mutatók az objektumok számára, de lehetővé teszi a statikus továbbítást is, tehát vitathatatlanul ez lenne a preferált módszer. Ebben az esetben az Állat kettős öröklődése valószínűleg nemkívánatos, mivel azt akarjuk modellezni, hogy a kapcsolat (a denevér egy állat) csak egyszer létezik, az, hogy a denevér Emlős és SzárnyasÁllat, nem jelenti azt, hogy kétszer is Állat, az Állat alaposztály egy olyan szerződésnek felel meg, amelyet a Denevér indít (a „is-a” kapcsolat valóban azt jelenti, hogy „végrehajtja a követelményeket”) és egy denevér csak egyszer Állat. A „csak egyszer” való világbéli jelentése az, hogy a Denevérnek csak egyik módja lehet az Eszik megvalósításához, nem pedig két különféle módja, attól függően hogy a denevért Emlős része eszik-e, vagy a SzárnyasÁllat része. (Az első kódrészletben azt látjuk, hogy az Eszik nem íródik felül, sem az Emlős-ben, sem a SzárnyasÁllat-ban, tehát a két Állat mellékobjektuma ugyanúgy fog viselkedni, de ez csak egy degenerált eset de nem különbözik a C++ szemszögéből. (hu)
- A virtuális öröklődés egy C++ technika, amely biztosítja, hogy az tagváltozóinak csak egy példányát örököljék a származtatott osztályok. Virtuális öröklődés nélkül, ha két B és C osztály örököl egy A osztályból, és D osztály örököl mind a B, mind a C osztályból, akkor a D osztály tartalmaz két példányt az A tagváltozóiból, egyet a B osztályon keresztül, egyet pedig a C osztályon keresztül. Ezek függetlenül, hatókör-felbontással lesznek elérhetők. Ehelyett ha a B és a C osztály az A osztályból virtuálisan örököl, akkor a D osztály objektumai csak az A osztály tagváltozóinak halmazát tartalmazzák. Ez a szolgáltatás a leginkább a többszörös öröklődésnél hasznos, mivel a virtuális őst a mellékobjektum közös elemévé teszi a származtatandó osztály és az abból származó összes osztály számára. Ez felhasználható a „gyémántprobléma” elkerülésére, azáltal, hogy egyértelművé teszi, hogy melyik ősosztályt kell használni, mivel a származtatandó osztály szempontjából (a fenti példában a D osztály) a virtuális alap (A) úgy viselkedik, mintha a közvetlen ősosztály lenne. D nem egy szülőosztályon (B vagy C) keresztül származtatott osztály. Ezt akkor használják, amikor az öröklődés egy készlet korlátozását jelenti, nem pedig a komponensek összetételét. A C++ rendszerben egy olyan alaposztályt, amely a hierarchia egészében egységes, virtuálisnak kell jelölni a virtual kulcsszóval. Adott a következő osztályhierarchia. struct Állat{ virtual ~Állat = default; virtual void Eszik {}};struct Emlős : Állat{ virtual void Lélegzik {}};struct SzárnyasÁllat : Állat{ virtual void SzárnyCsapás {}};// A denevér egy szárnyas emlős.struct Denevér: Emlős, SzárnyasÁllat {};Denevér denevér; Mint ahogy fent is deklaráltuk, egy Denevér.Eszik meghívás félreérthető, mert két Állat (közvetlen) ősosztály a denevérben, szóval bármelyik denevér objektumnak van két különböző Állat ősosztály mellékobjektuma. Szóval megpróbálni közvetlenül hozzá kötni egy Denevér objektumnak az Állat mellékobjektumát nem járna sikerrel, mivel a kötés öröklése nem egyértelmű. Denevér d;Állat& a = d; // hiba Az egyértelműség érdekében az egyiknek át kell alakulnia valamelyik ősosztályba. Denevér d;Állat& emlős = static_cast<Emlős&>(d);Állat& szárnyas = static_cast<SzárnyasÁllat&>(d); Az Eszik hívásához ugyanazon az egyértelműsítésre vagy explicit minősítésre van szükség: static_cast<Emlős&>(denevér).Eszik vagy static_cast<SzárnyasÁllat&>(denevér).Eszik vagy alternatív módon denevér.Emlős :: Eszik és denevér.SzárnyasÁllat :: Eszik. Az explicit kvalifikáció nem csupán könnyebb, egységesebb szintaxist alkalmaz mind a mutatók az objektumok számára, de lehetővé teszi a statikus továbbítást is, tehát vitathatatlanul ez lenne a preferált módszer. Ebben az esetben az Állat kettős öröklődése valószínűleg nemkívánatos, mivel azt akarjuk modellezni, hogy a kapcsolat (a denevér egy állat) csak egyszer létezik, az, hogy a denevér Emlős és SzárnyasÁllat, nem jelenti azt, hogy kétszer is Állat, az Állat alaposztály egy olyan szerződésnek felel meg, amelyet a Denevér indít (a „is-a” kapcsolat valóban azt jelenti, hogy „végrehajtja a követelményeket”) és egy denevér csak egyszer Állat. A „csak egyszer” való világbéli jelentése az, hogy a Denevérnek csak egyik módja lehet az Eszik megvalósításához, nem pedig két különféle módja, attól függően hogy a denevért Emlős része eszik-e, vagy a SzárnyasÁllat része. (Az első kódrészletben azt látjuk, hogy az Eszik nem íródik felül, sem az Emlős-ben, sem a SzárnyasÁllat-ban, tehát a két Állat mellékobjektuma ugyanúgy fog viselkedni, de ez csak egy degenerált eset de nem különbözik a C++ szemszögéből. (hu)
|
