This HTML5 document contains 13 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Átmenetiállapot-elmélet
rdfs:label
Átmenetiállapot-elmélet
owl:sameAs
freebase:m.0280mj8
dct:subject
n11:Reakciókinetika
dbo:wikiPageID
972674
dbo:wikiPageRevisionID
22239746
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Reflist n4:Citation_needed n4:Fordítás
dbo:abstract
Az átmenetiállapot-elmélet (más néven aktivált komplex elmélet, abszolút sebességi elmélet vagy átmeneti komplex elmélet) az elemi reakciók sebességének magyarázatára alkotott elmélet, mely feltételezi, hogy a reakció kiindulási anyagai és az átmeneti állapot aktivált komplexei között sajátos kémiai egyensúly (kvázi-egyensúly) létezik. Az átmenetiállapot-elméletet elsősorban arra használják, hogy minőségileg megértsék, hogyan megy végbe egy kémiai reakció. Eredeti célkitűzésével szemben az átmenetiállapot-elmélet kevésbé bizonyult sikeresnek a reakciósebességi állandók abszolút értékének számolására, mivel ahhoz a potenciális energia felületek pontos ismeretére lenne szükség, de segítségével kiszámítható egy adott reakció standard aktiválási entalpiája (Δ‡H⦵), standard aktiválási entrópiája (Δ‡S⦵) és az aktiválás standard szabadentalpiája (Δ‡G⦵), ha kísérletileg ismert a reakció sebességi állandója. (A ‡ jelölés az adott mennyiség átmeneti állapotban vett értékét jelöli.) Az elméletet 1935-ben párhuzamosan dolgozta ki az akkoriban a Princetoni Egyetemen dolgozó Henry Eyring, valamint a Manchesteri Egyetem két kutatója, Meredith Gwynne Evans és Polányi Mihály.Az átmenetiállapot-elmélet kidolgozása előtt a reakciók energiagátjának meghatározására széles körben használták az Arrhenius-féle sebességi törvényt. Az Arrhenius-egyenlet a tapasztalati megfigyelésekre épül, és figyelmen kívül hagyja a mechanisztikus megfontolásokat, mint például hogy egy reaktáns termékké alakulása során egy vagy több reaktív köztitermék szerepel-e. Emiatt további fejlődésre volt szükség, hogy az ebben a törvényben szereplő két paraméter, a(z A) preexponenciális tényező és az (Ea) aktiválási energia jelentését megértsék. Az átmenetiállapot-elmélet, mely az Eyring-egyenlet felírásához vezetett, sikeresen megoldja ezt a két kérdést, ám az Arrhenius-egyenlet (1889) és az átmenetiállapot-elméletből levezetett Eyring-egyenlet (1935) publikálása között 46 év telt el. Ezen időszak alatt számos kutató és tudós járult jelentős mértékben hozzá az elmélet kifejlesztéséhez.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Átmenetiállapot-elmélet?oldid=22239746&ns=0
dbo:wikiPageLength
28421
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Átmenetiállapot-elmélet
Subject Item
wikipedia-hu:Átmenetiállapot-elmélet
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Átmenetiállapot-elmélet