This HTML5 document contains 11 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n6http://countrystudies.us/north-korea/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Észak-Korea_energiapolitikája
rdfs:label
Észak-Korea energiapolitikája
dct:subject
n8:Észak-Korea_gazdasága
dbo:wikiPageID
320732
dbo:wikiPageRevisionID
22489682
dbo:wikiPageExternalLink
n6:52.htm
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n11:Koreaiátír
dbo:abstract
Mivel Észak-Korea nagy mennyiségű szén- és vízkészletekkel rendelkezik, képes volt kiterjedt energiahálózatot kiépíteni. Az első erőmű, a , még a japán megszállás alatt épült fel, az ország északkeleti részében. Megépítésekor ez volt Ázsia legnagyobb vízierőműje. Korea kettéosztása előtt a mai Észak-Korea területéről származott a félsziget energiájának több mint 90%-a. Az 1970-es évektől az ország a kőszénhez fordult, mint energiaforráshoz. A vízerőművekkel ellentétben a szénnel működőek ipari parkok és városok közelében is létesíthetőek, rövidebb idő alatt fel lehet őket építeni, nem függenek az időjárástól. A hőerőművek kevésbé hatékonyak és magasabb a fenntartási költségük. 1990-ben Észak-Korea erőművei 7,14 millió kilowatt energiát állítottak elő, amelynek 60%-a – 4,29 millió kilowatt – vízierőművekből származott. 1984-ben és 1988-ban az éves teljesítmény 50 és 55 milliárd kilowattóra volt. A második hétéves terv azonban nagyratörőbb terveket tűzött ki célul: 60 milliárd kilowattórát. A tervezetet azonban öt évvel a tervsorozat vége után sem sikerült teljesíteni. Az egyetlen, kőolajjal működő erőmű Unggi városa mellett található, az orosz határ közelében. A 200 megawattos erőmű a közeli unggi olajfinomítóból nyeri a kőolajat, amely oroszországi importtal kerül Észak-Koreába. Az 1990-es évek elején a kormány új erőművek építésébe fogott. A legnagyobb tecshoni erőmű északnyugaton, amely elkészültekor az ország legnagyobb vízierőműje lett. Erőművek épültek Kumgangszan, Orangcson, Namgang, Kumjagang és Rjeszonggang, Kelet-Phenjan és Hamhung mellett is. Az évtized folyamán kínai segítséggel négy nagy vízierőmű épült a Jalu folyón. Ezek Észak-Koreát és Kínát is ellátják energiával. 1986-ban a Szovjetunió bejelentette, hogy 1760 megawattos atomerőművet fog építeni az országban. Dél-koreai források szerint az építés 1990-ben kezdődött meg Szinpo kerületben. A befejezést 1992-re tervezték, de ez elmaradt a Szovjetunió saját belügyi gazdasági problémái és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyomása miatt. Az ország a 2000-es évek végén felújította atomprogramját, több atomrobbantást is végrehajtva, valamint erőteljesen fejlesztették az ország nukleáris létesítményeit, elsősorban a dúsítókat. Elemzők szerint ez inkább hadászati-stratégiai célból történik, semmint gazdasági megfontolásokból.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Észak-Korea_energiapolitikája?oldid=22489682&ns=0
dbo:wikiPageLength
2922
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Észak-Korea_energiapolitikája
Subject Item
wikipedia-hu:Észak-Korea_energiapolitikája
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Észak-Korea_energiapolitikája