This HTML5 document contains 22 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Ókori_görög_birkózás
rdfs:label
Ókori görög birkózás
owl:sameAs
freebase:m.09lb30
dct:subject
n12:Birkózás n12:Ókori_görög_sportágak
dbo:wikiPageID
877867
dbo:wikiPageRevisionID
14132612
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Portál n7:Sportág_infobox
prop-hu:eredet
dbpedia-hu:Görögország
prop-hu:kép
Herakles Antaios Louvre G103.jpg
prop-hu:képaláírás
Héraklész és Antaiosz küzdelme egy vörösalakos vázaképen
prop-hu:név
Ókori görög birkózás
prop-hu:egyébNevek
Ókori olimpiai birkózás
prop-hu:olimpiai
Az ókori olimpiai játékok része
prop-hu:elsőJáték
dbpedia-hu:I._e._708
prop-hu:utódsport
dbpedia-hu:Birkózás dbpedia-hu:Ókori_görög_pankráció
dbo:abstract
Az ókori görög birkózás (görögül πάλη, azaz palé) az egyik legősibb görög sport, a görög ifjúság testedzésének, nevelésének egyik fontos kelléke. A gerelyhajítással és diszkoszvetéssel együtt a harcra felkészítés eszköze. Nem görög találmány, két ember küzdelmének olyan alapvető megnyilvánulása, hogy a kora ókor legrégebbi forrásaiban is van birkózás. Mezopotámiában i. e. 26. századi a legrégebbi ábrázolás, Egyiptomban i. e. 25. századi. A Gilgames-eposz az egyik legkorábbi említés, ahol Gilgames többször birkózik Enkiduval. Krétán az i. e. 16. századból Ajía Triáda feltárásaiból ismert birkózókat ábrázoló relief. A görögök átvették ezt a sportot már a bronzkorban, szigorú szabályokat társítottak hozzá. Homérosz Iliaszában a meghalt hősök emlékére rendezett versenyjátékokon – például Patrokloszén – állandó elem, Héraklész legendáiban is többször megjelenik. A birkózást a gümnaszion palaisztra nevű részén tartották, ahogyan később az ökölvívó mérkőzéseket is. Ez lekerített, homokkal felszórt terület volt. Később a palaisztra elkülönült a gümnasziontól és önálló, általában magánkézben lévő intézménnyé fejlődött, ahol a birkózást, ökölvívást és végül a pankrációt lehetett gyakorolni. Az olümpiai palaisztra már 66×66 méteres alapterületen létesült, ami egy 40×40 méteres gyakorlópályát és a körülötte állított oszlopsort jelenti. Az ógörög birkózás nagyban hasonlít a mai birkózáshoz, ami nem csoda, mivel a mai birkózás a görög–római birkózásból alakult ki, ami a görög eredetire megy vissza. A versenyzők meztelenül („nyakig mezítláb”) küzdöttek és testüket olajjal kenték be. Mindkettő ugyanazt a célt szolgálta, hogy az ellenfél minél kevesebb fogást találhasson. A győzelemhez nem kellett az ellenfelet két vállra fektetni, mint manapság, hanem elegendő volt arra kényszeríteni, hogy a térde érintse a földet. Ha ez háromszor megtörtént, kihirdették a győztest. Az ellenfél földhöz vágása egyszeri alkalommal is elég volt a győzelemhez. Földharc ezért viszonylag ritka volt, de előfordult, mivel az ellenfelet megadásra is lehetett kényszeríteni, aminek kézenfekvő módja a földre szorítás. Az olümpiai játékokon egyenes kieséses–selejtezős eljárással bonyolították a versenyt, minden körben összesorsolták a továbbjutó versenyzőket. A versenyben az erős és ügyes birkózót becsülték, a cselező szicíliaikat nem nagyon szerették, de éppúgy a puszta nyers erőt sem. ódát írt , ebben így fejezi ki ezt: „Nem óriás erejével, hanem birkózó művészetével győzött.” Két fő irányzata az egyenes és guruló szabályrendszer (orthopalé, sztadaipalé és katopalé, küliszisz). Az egyenes stílusban már a térd sem érinthette a földet, a másikban a földharc valamelyik küzdő fél megadásával ért véget. Az elsőt homokos küzdőtéren, a másikat fellocsolt talajon vívták. A kijelölt küzdőtér elhagyása esetén a pálya szélén az utolsó szabályos pozícióból folytatták. A szabályrendszert az i. e. 8. században rögzítette , amiben a birkózás közben tiltott cselekvéseket sorolta fel. Így például az ütés szemekre, a karmolás és harapás tilalma, a nemi szervekkel kapcsolatos tiltások. A mai birkózással ellentétben néhány ütésfajta engedélyezett volt, így nem véletlen, hogy gyorsan kialakult az ókori görög pankráció is. A birkózófogások nevei: * szüsztaszisz, az alapállás enyhe terpeszben, kissé hajlított térdekkel, a küzdők egymással szemben * paratheszisz, oldalsó alapállás, amikor a felek kissé oldalukat fordították egymás felé * hamna, könyökfogás, a küzdelem leggyakrabban alkalmazott fogása * ankürizein, horogütés * anatrepein, felemelés * dratein, leszorítás * ankhein, fojtogatás * meszolabé, az ellenfél kiemelése deréknál fogva * periszphingzein, hátulról a hónalj alatt átnyúlva a tarkó leszorítása, azaz a „dupla nelzon” * hüposzkelizein, gáncsolás Az ezeken túl a forrásokban említett birkózófogások mibenléte homályos. A birkózás volt az első nem futósport, amit az olümpiai játékokon bevezettek, közelebbről a 18. játékokon, -ban, mint az öttusa egyik versenyszámát. Később a birkózás az öttusán kívül, egyéni sportágként is bekerült.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Ókori_görög_birkózás?oldid=14132612&ns=0
dbo:wikiPageLength
5657
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Ókori_görög_birkózás
Subject Item
wikipedia-hu:Ókori_görög_birkózás
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Ókori_görög_birkózás