This HTML5 document contains 13 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Úriszék
rdfs:label
Úriszék
dct:subject
n11:Magyar_feudális_jog
dbo:wikiPageID
482513
dbo:wikiPageRevisionID
23114151
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Csonk-dátum n5:Portál n5:Egyért2 n5:KMTörtLex
dbo:abstract
Az úriszék a földesúr jogszolgáltató törvényszéke volt, amelynek illetékességi körébe a birtokon élő jobbágyok a földesúr familiárisai és családjuk, valamint nem nemes szolgái tartoztak, mások jobbágyai nem. Azonban, ha más jobbágya az ő földjén követett el bűncselekményt, akkor ő ítélkezhetett. Általában a kisebb ügyeket tárgyalták itt első fokon és már a lopások sem, amelyek a megyei törtvényszék elé tartoztak. Többnyire a jobbágyok egymás közötti ügyeiben ítélkezett, ezek leginkább vagyoni perek voltak de akadtak közöttük úrbéri perek is. Ha az úriszék megkapta a pallosjogot, akkor viszont súlyosabb ügyekben is ítélkezhetett pl: gyilkosság, , erőszak, rablás stb. Az úriszék fellebbviteli fóruma a megyei törvényszék, a volt (ha a földesúr pallosjoggal is rendelkezett, akkor nem lehetett a megyei sedriához fellebbezni.) Az úriszék hatáskörei a 13. század végére alakultak ki, de feltételezhetően egyes birtokosok már a 11. században is rendelkeztek joghatósággal a birtokaikon élőkkel szemben. A 14. századra általános jogelv és joggyakorlat volt, hogy a földdel együtt az ítélkezés joga a birtokost (nem a tulajdonost) illeti, vagyis ez a fajta vérhatalom joga dologi jogi jogosultságon alapszik. Az úriszék tartására a földesúr köteles volt (nem tehette meg, hogy jobbágyának ne szolgáltasson igazságot). Az úriszék tartása költséges volt, hiszen meg kellett hívni a szomszédos földbirtokosokat, és a vármegye részéről egy szolgabírót két esküdt társaságában (mint megyei tanúbizonyságot), akiknek be kellett számolniuk a következő megyei közgyűlésen az úriszék tevékenységéről. Ilyen ítélkezések alkalmával a szokás és a presztízs követelte nagy lakomák, vadászatok, mulatságok nagy költséggel jártak, amelyek miatt a szegényebb földesurak nem tudtak úriszéket tartani, az ilyenektől a megye vette át az úriszék tartását, ám ezzel a földesúr ítélkezési jogát megszűntnek tekintették. Az úriszéki költséget, az azt tartó földesúr fizette, az eljárásért a jobbágy nem fizetett. Sokszor megesett, hogy a földesúr kiadta az úriszék tartását a birtokot igazgató gazdatisztjének (tiszti szék). A földesurak túlnyomó része "praktikus (gyakorlati) jogász" volt aki soha nem járt egyetemre, hanem a jogot a gyakorlat (látta az apjától, szomszédos földesúrtól stb.) útján ismerte meg.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Úriszék?oldid=23114151&ns=0
dbo:wikiPageLength
2611
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Úriszék
Subject Item
wikipedia-hu:Úriszék
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Úriszék