This HTML5 document contains 33 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n17https://web.archive.org/web/20170427081217/http:/fortnightlyreview.co.uk/2012/06/explore-duchesne/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n8http://zeus.nyf.hu/~btmfk/Tortenelem/Seged/
n10http://www.scribd.com/doc/53448538/3/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n14http://mek.niif.hu/00000/00056/html/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n9http://sdt.sulinet.hu/Player/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n16http://delfin.klte.hu/~history/oktatok/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_földrajzi_felfedezések_kora
rdfs:label
A földrajzi felfedezések kora
dct:subject
n12:Földrajzi_felfedezések n12:Idegen_nyelvű_térképet_tartalmazó_szócikkek
dbo:wikiPageID
809040
dbo:wikiPageRevisionID
23899499
dbo:wikiPageExternalLink
n8:portugal.htm n10:III-A-foldrajzi-felfedezesek n14:093.htm n16:bradacs_gyarmatbir.pdf%7B%7BHalott n17: n9:Default.aspx%3Fg=5d92444a-1aad-4480-8895-7700403fde8e&cid=ebf68973-0157-4929-b9a4-15b8a84f90e7
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Fő n4:Halott_link n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Szakasz-csonk n4:ISBN n4:Európa_történelme n4:Nincs_forrás n4:Csonk-tört n4:Átdolgozandó n4:Jegyzetek n4:En
prop-hu:date
2019 2021
prop-hu:url
n9:Default.aspx%3Fg=5d92444a-1aad-4480-8895-7700403fde8e&cid=ebf68973-0157-4929-b9a4-15b8a84f90e7 n16:bradacs_gyarmatbir.pdf%7B%7BHalott
dbo:abstract
A földrajzi felfedezések kora a 15. század-tól, a portugál Tengerész Henrik fellépésétől a 18. század végéig tartott. Európai kultúra kiterjesztése és a globalizáció kezdete. Összefoglalóan azt az időszakot nevezzük, amelynek eredményeként a nyugat-európai civilizáció a 15. századtól tengeri utakon elérte, majd zömmel uralma alá hajtotta a Föld Európán, a Közel-Keleten és selyemúton kívüli területeit. Ekképpen nem soroljuk a nagy földrajzi felfedezések közé sem az Ázsia belsejébe indított szárazföldi expedíciókat (például Marco Polo útját), se a többi, nem európai civilizációk felfedezéseit (például Jung-lö expedícióit), se a nyugat-európai népek azon felfedezéseit, amelyek eredményei a 15. századra feledésbe merültek, és nem épültek be az európai kultúrába (például a vikingek nyugati útjait). A földrajzi felfedezések kora a portugálok és a spanyolok atlanti-óceáni útjaival kezdődött. E két nemzethez a 15. század végén csatlakoztak az angolok, majd később a hollandok és a franciák is. A gyarmatosítás és a merkantilizmus széles körben elterjedtek Európában. E korszak alatt számos olyan területet fedeztek fel, amelyek korábban ismeretlenek voltak az európaiak számára, bár a legtöbb lakott volt. Nem európai nézőpontból értelmezve a felfedezések kora a hódítók és a betolakodók érkezését jelenti. A globális felfedezések a portugál felfedezésekkel kezdődtek Madeira-szigetek és az Azori-szigetek felfedezése Afrika partjainál, a tengeri útvonal felderítése India felé 1498-ban, kasztíliai korona nevében Kolumbusz Kristóf transzatlanti útjai 1492 és 1502 között, Fernão de Magalhães és Juan Sebastián Elcano Föld körbehajózása 1519–1522-ben. Ezek a felfedezések számos Atlanti-, Indiai- és Csendes-óceánon áthajózó, valamint Amerikába, Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába irányuló expedíciókhoz vezettek, melyek a 19. század végéig folytatódtak, és a 20. század elején a sarki régiók felfedezésével fejeződtek be. Az európai tengerentúli felfedezések a globális kereskedelem és az európai gyarmati birodalmak felemelkedéséhez vezettek, a régi világot (Európa, Ázsia és Afrika) és az Újvilágot (Amerika és Ausztrália) a létrehozásával kapcsolták össze, növények, állatok, élelmiszerek, emberi populációk (beleértve a rabszolgák), a fertőző betegségek és a kultúra széles körű átadása a keleti és a nyugati félteke között. Ez a történelem egyik legjelentősebb globális eseménye volt az ökológia, a mezőgazdaság és a kultúra területén. A felfedezés kora és a későbbi európai felfedezések lehetővé tette a világ globális feltérképezését, ami új világnézetet és távoli civilizációkat eredményezett, de olyan betegségek terjedését is eredményezte, amelyek elpusztítottak olyan népcsoportokat, amelyek korábban nem érintkeztek Eurázsiával és Afrikával, valamint a rabszolgaságot, a kizsákmányolást, a katonai hódításokat és a gazdasági életet, illetve Európa és a telepesek dominanciája az őslakosok felett. A felfedezések lehetővé tették a kereszténység kiterjesztését az egész világon a missziós tevékenység terjedésével, és ez lett a világ legnagyobb vallása.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:A_földrajzi_felfedezések_kora?oldid=23899499&ns=0
dbo:wikiPageLength
43543
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:A_földrajzi_felfedezések_kora
Subject Item
dbpedia-hu:Nagy_földrajzi_felfedezések
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:A_földrajzi_felfedezések_kora
Subject Item
dbpedia-hu:A_nagy_földrajzi_felfedezések_kora
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:A_földrajzi_felfedezések_kora
Subject Item
wikipedia-hu:A_földrajzi_felfedezések_kora
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:A_földrajzi_felfedezések_kora