This HTML5 document contains 15 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n4http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_14–16._században
rdfs:label
A magyar gazdaság a 14–16. században
dct:subject
n12:Magyar_gazdaságtörténet
dbo:wikiPageID
310512
dbo:wikiPageRevisionID
19242120
dbo:wikiPageExternalLink
n4:7.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Portál n6:ISBN
dbo:abstract
Magyarország gazdasága hanyatlásnak indult a trón körüli harcok alatt, de ezt Károly Róbertnek (1308–1342) sikerült visszafordítania és nagyban hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez. Magyarország a térség legjelentősebb ásványkincs kitermelője volt. Körmöcbánya az arany-, Selmecbánya az ezüst-, Besztercebánya pedig a rézbányászat központja volt. Legjelentősebb sóbányáink Erdélyben voltak. A városok fejlődése előrevetítette a kereskedelem fejlődését. A városok előjogokat élveztek, amit a kereskedőkkel szemben ki is használtak (pl. árumegállító jog). Ezenkívül a királynak is egy összegben adóztak, és önkormányzattal rendelkeztek. I. Károly új vámrendelet is hozott, ez volt a harmincadvám, mely a királyi kincstárat gazdagította (eleinte 1, majd 3,33% volt). A vámokból származó bevételek miatt a király érdekelt volt a kereskedelem fejlődésében. A forgalomnak kedvezett az értékálló pénz bevezetése. Erre alapot teremtett, hogy Magyarország gazdag volt nemesfémekben. A külföldi piacokon is megbecsült, értékálló – amit a firenzei mintájára vertek – 1325-től vezették be a forgalomba. Az aranypénz veretésével egyidejűleg Károly Róbert elrendelte a nemesércek királyi monopóliumát is. A határozat értelmében a nemesérc beváltása kizárólag a királyi pénzverő kamaráknál történhetett, s a veretlen aranyat és ezüstöt kivonták a szabad kereskedelemből. A nemesfémbányászat növekedését szolgálta, hogy 1327-ben megszűnt a bányászat királyi monopóliuma. Az új rendelkezés szerint az uralkodó csak a bányajövedelem (urbura) kétharmadára tartott igényt, a további egyharmad részt átengedte a földesuraknak. Természetesen a nemesércet a földesuraknak is kötelező volt vert pénzre váltani a királyi kamarákban. Károly Róbert új adót szabott ki a jobbágyokra is. Minden olyan ház után, amelynek kapuján egy szénásszekér át tudott haladni, fizetni kellett. Ez volt a kapuadó (az első állami egyenesadó Magyarországon).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_14–16._században?oldid=19242120&ns=0
dbo:wikiPageLength
7237
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_14–16._században
Subject Item
dbpedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_14-16._században
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_14–16._században
Subject Item
dbpedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_XIV-XVI._században
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_14–16._században
Subject Item
dbpedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_XIV–XVI._században
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_14–16._században
Subject Item
wikipedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_14–16._században
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:A_magyar_gazdaság_a_14–16._században