This HTML5 document contains 15 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Abszorpció_(kémia)
rdfs:label
Abszorpció (kémia)
owl:sameAs
freebase:m.04y8dn
dct:subject
n7:Gázok n7:Fizikai_kémia
dbo:wikiPageID
559587
dbo:wikiPageRevisionID
20790519
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:MNL n5:Egyért2 n5:Források n5:TermTudLex
dbo:abstract
Az abszorpció egy fizikai-kémiai jelenség, melynek során gázok vagy gőzök atomjai-molekulái folyadékkal vagy szilárd testtel érintkezve abban elnyelődnek. A végső soron a latinból (absorbere: ’elnyelni’) származó abszorbeálás, abszorpció szavak jelentése: ’valamit felszívni, elnyelni, megemészteni; elmélyedni, elmerülni valamiben, megkötni valamit’. A gázrészecskék diffúziós mozgással jutnak az anyag belsejébe, s az elnyelő anyag szerkezetében helyezkednek el (az elnyelő folyadék molekulái között vagy a szilárd anyag kristályszerkezetében). (Egyes anyagok abszorpciós képessége igen nagy lehet - pl. a palládium a hidrogént - igen nagy mennyiségben képes elnyelni.) Az abszorpciós folyamatban nagy szerepe van a gáz és az elnyelő anyag közötti érintkezési felület nagyságának is: törekednek arra, hogy az abszorberekben ez a felület minél nagyobb legyen. Ionos kötésű gázok (sósav, ammónia stb,) esetében felléphet kémiai kölcsönhatás is az elnyelő anyaggal, ez nagymértékben elősegíti ezen gázok abszorpcióját. (Pl. ha a normál állapotú nitrogénnek vízben való elnyelődési képességét tekintjük 1 egységnek, akkor a víz az oxigénből kétszer annyit, de a sósavból már 27 ezerszerest, az ammóniából pedig közel fél milliószor annyi térfogatút képes elnyelni!) A gázok oldhatósága - a gáz és az oldószer fajtáján kívül - függ a hőmérséklettől és a nyomástól. Az elnyelő anyag magasabb hőmérsékleten kevesebb gázrészecskét képes megtartani a gázmolekulák intenzívebb diffúziós hőmozgása következtében - ezt használják ki az oldott anyag kiűzésére (deszorpció). (Ezáltal pl. az értékes mosófolyadék újbóli felhasználásra visszanyerhető.) Az elnyelt gázok jelentősen megváltoztatják az adott anyag fizikai, kémiai tulajdonságait, ezért az abszorpció széleskörűen alkalmazható gázok kimutatására, lekötésére tárolás céljából, ill. gázelegyek szétválasztására (szelektív abszorpció) és gáz-szennyezések eltávolítására (tisztítás).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Abszorpció_(kémia)?oldid=20790519&ns=0
dbo:wikiPageLength
2429
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Abszorpció_(kémia)
Subject Item
wikipedia-hu:Abszorpció_(kémia)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Abszorpció_(kémia)