This HTML5 document contains 44 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
schemahttp://schema.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Adab_(település)
rdf:type
dbo:PopulatedPlace dbo:Place owl:Thing dbo:Location dbo:Settlement wikidata:Q486972 schema:Place
rdfs:label
sumerek, akkádok, gutiak Adab (település)
dct:subject
n5:Mezopotámia_városai n5:Ókori_települések_Irak_területén
dbo:wikiPageID
1499226
dbo:wikiPageRevisionID
21776801
foaf:name
Adab
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n12:Történelmi_település_infobox n12:Jegyzetek n12:Fordítás n12:Ékírás_figy n12:Egyért2 n12:Ékírás
prop-hu:hosszúság
K
prop-hu:hosszúságiFok
45
prop-hu:hosszúságiÍvmásodperc
48
prop-hu:hosszúságiÍvperc
37
prop-hu:kép
Sumerian 26th c Adab.jpg
prop-hu:képaláírás
Archaikus ékírás Adabból
prop-hu:név
Adab
prop-hu:pozíciósTérkép
Irak
prop-hu:szélesség
É
prop-hu:szélességiFok
31
prop-hu:szélességiÍvmásodperc
24
prop-hu:szélességiÍvperc
56
prop-hu:terület
4.5
prop-hu:térképfelirat
Adab
prop-hu:alapításIdeje
i. e. 4. évezred
prop-hu:beszéltNyelvek
sumer
prop-hu:lakói
sumerek, akkádok, gutiak
prop-hu:maiNév
Biszmaja
prop-hu:megszűnésIdeje
i. e. 20. század
dbo:abstract
Adab vagy Udab ókori sumer település Ningírszu és Nippur között. Nevét két logogrammal és egy determinatívummal írták: 𒌓𒉣𒆠 UD.NUNKI, amelynek olvasata valószínűleg adab vagy udab volt. Elképzelhető, hogy az adab olvasat akkád hatás, és eredetileg Udnun volt. Ma Irak Vászit kormányzóságában Biszmaja település fekszik mellette. Helyi főistene Ninhurszag istennő, akit az (𒂍𒈤 e2-maḫ, „hatalmas ház”) templomban tiszteltek. Biszmaja falu környékén orientalista kezdett kutatni 1885-ben. 1890-ben , a orientológusa követte. Mindketten egy napot töltöttek el, és ékírásos táblákat és töredékeket találtak. 1902-ben egy tábla megtalálása mellett először készített a lelőhelyről vázlatrajzot. 1903–1904-ben hat hónapig ásott a területen , akkor bizonyosodott be, hogy ezek a halmok Adab ősi városának maradványai, amelyet a sumer királylista, és a Hammurapi-kódex bevezetése is megemlít. A város ismert része 1,5×3 km-es területen fekszik, az Eufrátesz partján állt – bár ma távol van a folyótól, sőt közelebb van a Tigrishez –, de két részre osztotta egy csatorna. A csatornával leválasztott szigeten volt az Émah lépcsős toronytemplom. A korai idők igen fontos városa volt, de már a III. uri dinasztia idején elhagyták és többé nem népesült be. A felszíni leletek Sulgi és Ur-nammu uralkodása idején keletkeztek a feliratos téglák alapján. Közvetlenül ezek alatt – mint Nippurnál – Narám-Szín és Sarrukín idejéből származó tárgyakat találtak i. e. 2300 körülről. Ezek alatt még hét-nyolc rétegnyi, 10,5 méter vastag településmaradvány van. Adabot már a korai dinasztiák idején benépesítették, az első említett uralkodó az című műben Dumuzi, Uruk királya. Ekkor az istennő templomát (e2-dšara) névvel írták, ez valószínűleg nem azonos az Émahhal. Kis királya, Meszilim is feltűnik, majd egy olyan adabi király, akit a sumer királylista is említ, . Meszilim és Lugal-anne-mundu az i. e. 3. évezred közepére datálhatók. Lugal-anne-munduról azt is állítják, hogy Elámtól Libanonig, sőt a Jordán-menti Amurrúig terjedő birodalmat hozott létre. Ez már a nem sokkal későbbi Sarrukín akkád király előképe, nem kizárt, hogy Lugal-anne-mundu egyes hódításait ma Sarrukín hódításaként ismerjük. Az eblai könyvtár néhány szövege is említi Adabot mint kereskedelmi partnert, nem sokkal Ebla bukása előtt. A források szerint Narám-Szín idején újjáépítették az Ésarát, de a templom nem került elő, így ezt az információt nem sikerült ellenőrizni. A III. uri dinasztia idején helytartók irányították a várost, néhánynak a neve is fennmaradt. Az épületek, falak és sírok maradványai mellett Banks számos korai típusú agyagtáblát, bronz- és kőtáblákat és bronzeszközöket tárt fel. A táblák közül 543 Chicagói Egyetem Keleti Intézetébe került. Az egyetem minden hozzá került dokumentumot publikált 1930-ban. A többi, nagyjából 1100 darab az isztambuli Archeológiai Múzeumba. Ezeket többnyire a helybéliektől vásárolták, nem kiásták. Az utóbbiak többségét még soha nem publikálták. A magánkézbe került táblák egy részét a Cuneiform Digital Library 2002. évi második száma publikálta. Az egyik legjelentősebb felfedezés egy fehér márványból készült teljes szobor, amely a legkorábbi ismert ilyen lelet. A rajta lévő felirat: Émah, Da-udu király, Ud-Nun. Emellett egy templomi hulladékdomb, amelyben nagy mennyiségű márvány, alabástrom, ónix, porfir és gránit anyagú edényt találtak. Ezek közül néhány feliratos, mások pedig elefántcsonttal és drágakövekkel berakottak. Innen került elő a világtörténet első ismert képregénye, ami A három adabi ökörhajcsár címet kapta. Bár Banks az ásatásait a normáknak megfelelően dokumentálta, a zárópublikációt személyes viták miatt nem készítette el.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Adab_(település)?oldid=21776801&ns=0
dbo:wikiPageLength
6088
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Adab_(település)
Subject Item
wikipedia-hu:Adab_(település)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Adab_(település)