This HTML5 document contains 31 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n11http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/
schemahttp://schema.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n15http://www.ontologydesignpatterns.org/ont/dul/DUL.owl#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n17http://www.newadvent.org/cathen/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Aelia_Eudocia
rdf:type
owl:Thing dbo:Agent n15:NaturalPerson n15:Agent foaf:Person wikidata:Q24229398 wikidata:Q215627 dbo:Person schema:Person wikidata:Q5
rdfs:label
Aelia Eudocia
owl:sameAs
freebase:m.0n9h_
dct:subject
n5:Görög_nők n5:Görög_költők,_írók n5:A_460-as_években_elhunyt_személyek n5:A_390-es_években_született_személyek n5:Bizánci_politikusok
dbo:wikiPageID
18883
dbo:wikiPageRevisionID
23720436
dbo:wikiPageExternalLink
n11:ptext%3Fdoc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0104&query=head%3D%236836 n17:05597a.htm
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n9:Nemzetközi_katalógusok n9:Személy_infobox n9:Portál
dbo:abstract
Aelia Eudocia, születési nevén Athénaisz (393/394? körül – 460/461.) II. Theodosius keletrómai császár felesége, irodalmár volt. Az athéni származású Athénaisz édesapjától, a pogány tudós Leontiosztól alapos irodalmi és retorikai képzésben részesült. Jóannész Malalasz történetíró szerint atyja szándékosan kevés pénzt hagyott rá, mivel előre látta nagy szerencséjét; egy másik történet szerint bátyjai kiforgatták az örökség rá eső részéből, mire a végrendelet ellen perelve – feltehetően 414 körül – Konstantinápolyba ment, ahol hamarosan Pulcheria, a császár nővére figyelt fel rá. Miután megkeresztelkedett (ekkor vette fel az Aelia Licinia Eudocia nevet), 421. június 7-én feleségül ment Theodosiushoz. Néhány forrásban az olvasható, hogy mindez Pulcheria aktív közreműködésével történt, ám ennek ellentmond, hogy Eudocia mindig is pártját fogta a pogányoknak és zsidóknak, akiket a császár nővére kíméletlenül üldözött. 422-ben született meg lánya, Licinia Eudoxia (valószínűleg két másik gyermeket is szült, azonban csak Licinia érte meg a felnőttkort). Születése után, 423-ban Eudocia elnyerte az Augusta címet, bátyjait pedig magas pozíciókhoz juttatta (Valerius consul és kormányzója, Gesius pedig Illyricum praefectusa lett). 438–439 között elzarándokolt Jeruzsálembe, ahonnan sok értékes ereklyével – így Szent István vértanú maradványaival és láncaival, melynek felét Rómába küldte – tért vissza. Útközben Antiochia hellenisztikus stílusban épült városában szónoklatot tartott, melyben Homéroszt idézte. A város lakossága olyannyira fellelkesült, hogy aranyszoborral jutalmazta. Hazatérve viszonzásképpen meggyőzte férjét, hogy különféle támogatásokat adjon a városnak. 442–443 körül vehette át az irányítást férje felett, háttérbe szorítva Pulcheriát. (Sőt, az Eutükhészt támogató Chrysaphius hatására 446–447 táján elérte, hogy Theodosius elhidegüljön tőle, és Pulcheria visszavonult egy zárdába.) A bizánci történetírók szerint Eudocia hét évig őrizte pozícióját. Ebben az időben történt, hogy száműzték pártfogoltját, . (A történet szerint a császár egy különlegesen nagy és szép almát adott feleségének, amit ő továbbadott Paulinusnak, aki viszont II. Theodosiusnak ajándékozta, aki felismerte a gyümölcsöt. Eudocia bátyja kérdésére azt felelte, hogy megette az almát, mire Paulinust száműzték.) A Cappadociába száműzött Paulinust 449 körül, Eudocia végleges száműzetésbe vonulásának idején végezték ki. Eudocia saját kérésére Jeruzsálemben telepedhetett le, mint száműzött császárné. Férje állítólag hajlandó lett volna kibékülni, és a feladattal Saturninus bízta meg, aki azonban – mivel ismeretlen okból megölt két egyházit – a császárné kivégeztetett. Ekkor császárnéi rangjától és javadalmaitól is megfosztották. Jeruzsálemben a monofizita irányzat híve lett, de végül (455 után) áttért és kibékült Pulcheriával annak kapcsán, hogy a vitték rabként lányát. I. Leó uralkodásának negyedik évében, azaz 460-ban vagy 461-ben halt meg Jeruzsálemben. Halálos ágyán ünnepélyesen kijelentette, hogy nem volt viszonya Paulinusszal. Az általa építtetett Szent István templomban helyezték örök nyugalomra. Eudocia utolsó éveit az irodalomnak szentelte. Parafrázisokat írt a Biblia első nyolc könyvéből (Otkateukhosz), Dániel és Zakariás próféta könyveiből, illetve megverselte Szent Ciprián életét és férje perzsiai győzelmeit.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Aelia_Eudocia?oldid=23720436&ns=0
dbo:wikiPageLength
4730
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Aelia_Eudocia
Subject Item
dbpedia-hu:II._Theodosius_bizánci_császár
prop-hu:házastárs
dbpedia-hu:Aelia_Eudocia
dbo:spouse
dbpedia-hu:Aelia_Eudocia
Subject Item
wikipedia-hu:Aelia_Eudocia
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Aelia_Eudocia