This HTML5 document contains 25 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n18https://web.archive.org/web/20170508124755/http:/www.astrolabes.org/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n9http://compassmagazin.hu/compass-extra/tech-tudomany/maritime-greenwich-es-a-foldrajzi-hosszusag---i-resz-2083/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n4https://aktiv.origo.hu/tudomany/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n7http://www.erdekesvilag.hu/vasco-da-gama-elsullyedt-hajojaban-talaltak-ra-a-vilag-legregebbi-tengeri-csillagorajara/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n17http://www.rogivue.com/xoops/modules/news/
n14http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Asztrolábium
rdfs:label
Asztrolábium
owl:sameAs
freebase:m.0js0d
dct:subject
n14:Csillagászati_műszerek
dbo:wikiPageID
18025
dbo:wikiPageRevisionID
23734328
dbo:wikiPageExternalLink
n4:20171024-az-eddigi-legregebbi-tengeri-csillagorat-talaltak-meg-egy-portugal-hajoroncsban.html n7: n9: n17:article.php%3Fstoryid=13 n18:%7Carchivedate=2017-05-08 n17:article.php%3Fstoryid=14
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:Nemzetközi_katalógusok n10:Commonskat n10:Portál n10:Jegyzetek n10:Wayback n10:Csonk-csillag n10:Cite_web
prop-hu:date
20190302030201
prop-hu:url
n9:
dbo:abstract
Az asztrolábium (csillagóra) egy olyan eszköz, mely bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését teszi lehetővé analóg illetve grafikus úton. Az első asztrolábiumok megjelenése a Kr. u. 1. századra tehető, de a megalkotásához szükséges matematikai háttér már a Kr. e. 3. században rendelkezésre állt Hipparkhosz és Apollóniosz jóvoltából. Egyesek szerint kifejlesztése Alexandriai Hüpatia egyiptomi tudósnőhöz köthető. Az ománi partoknál egy 1503-ban elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak egy asztrolábiumot 2014-ben, amelyet a világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismertek el és bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Legfőbb alkalmazásai a következők: * Adott földrajzi szélességen a dátum ismeretében a helyi valódi idő meghatározása néhány perces pontossággal (a Nap vagy a fényesebb csillagok horizont feletti magassága megmérése után). * Napi csillagászati események, a Nap, a Hold, a csillagok kelte, delelése és nyugta meghatározása (adott napon, Nap esetén a szoláris, Hold esetén lunáris naptári dátum ismeretében). * A fordított műveletek lehetőséget adnak a hely földrajzi szélességének meghatározására adott dátum esetén, az időpont vagy a napi csillagászati esemény ismeretében. Ezzel az alkalmazással múlhatatlanul fontos szerepet nyert a középkori tengeri navigációban. Később a műszerek (szextáns, oktáns…) és a táblázatok pontosabbá válása, illetve az ingaóra feltalálása után szerepe elhalványult. * További mérésekkel, illetve táblázatokkal kiegészítve igen gazdag alkalmazásai vannak a és az asztrológiai számításokban. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az asztrolábium a rajta lévő, legfényesebb csillagok és az ekliptika pontjainak (adott esetben a Nap, a Hold, a bolygók és az állatövi jegyek) horizonthoz és az égtájakhoz viszonyított látszólagos helyzetét tudja meghatározni, illetve fordítva, ezek ismeretében a jelenségek időpontját vagy a földrajzi helyet, ahonnan ezek látszanak.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Asztrolábium?oldid=23734328&ns=0
dbo:wikiPageLength
6646
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Asztrolábium
Subject Item
wikipedia-hu:Asztrolábium
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Asztrolábium