This HTML5 document contains 25 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n11https://web.archive.org/web/20090920043108/http:/www.eet.bme.hu/~gyuri/fazekas/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n14https://web.archive.org/web/20131203034025/http:/astrojan.zz.mu/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Atommag
rdfs:label
Atommag
owl:sameAs
freebase:m.0f6n7
dct:subject
n7:Anyagok n7:Kémia n7:Magfizika
dbo:wikiPageID
2396
dbo:wikiPageRevisionID
23584834
dbo:wikiPageExternalLink
n11:HorvathA.pdf n14:atommag.htm
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:Chem n8:E n8:ISBN n8:Su n8:Nemzetközi_katalógusok n8:Portál
prop-hu:p
A
prop-hu:b
Z
prop-hu:a
r
dbo:abstract
Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik. Az atommag átmérője néhányszor 10−15 m, ami az atom méretének tízezred része. A Rutherford-féle szórási kísérlet eredménye vezette végül Ernest Rutherfordot és Niels Bohrt egy olyan atommodellhez, amelyben a pozitív töltésű pici, de nehéz magot a negatívan töltött elektronok felhője veszi körül. A magban levő protonok száma adja az atom rendszámát, amely semleges atom esetén megegyezik a mag körül keringő elektronok számával. Mivel az elektronszám határozza meg a kémiai viselkedést, ezért az azonos protonszámú magok kémiai szempontból nagyon hasonlóan viselkednek, a protonszám határozza meg azt, hogy valami milyen kémiai elem (például hidrogén vagy vas). Az atommagban levő nukleonok (proton+neutron) teljes száma adja az atom tömegszámát. Amikor a fizikusok az atommag szerkezetét kezdték vizsgálni, azzal a problémával találták magukat szemben, hogy bár a magban lévő protonok a Coulomb-erő miatt nagy erővel taszítják egymást, az atommag mégis stabil állapotban van. E problémának csak egy megoldása van, a természetben léteznie kell még egy igen rövid hatótávolságú, de nagyon intenzív erőhatásnak, amely az elektromos taszítást kompenzálja. Ez a magerő. A fizikában általában akkor mondjuk egy rendszerre, hogy ismerjük, ha létezik egy többé-kevésbé minden tulajdonságát megmagyarázó modellünk. Az atommag esetében azonban a modellezés kivételesen nehéz: * az atommagban jelenlevő részecskék száma 1 és 250 között mozog. Statisztikusan nem lehet tárgyalni, mert ahhoz nagyon kevés részecskénk van, az elméleti mechanika viszont már a háromtest-problémát sem tudja egzaktul megoldani. * a magerők egzakt formája ismeretlen Természetesen léteznek különböző modellek, amik jól magyarázzák a mag egyes tulajdonságait.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Atommag?oldid=23584834&ns=0
dbo:wikiPageLength
6614
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Atommag
Subject Item
wikipedia-hu:Atommag
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Atommag
Subject Item
dbpedia-hu:Atommagsugár
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Atommag
Subject Item
dbpedia-hu:Atommagsűrűség
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Atommag