This HTML5 document contains 34 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n17http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n15http://www.iupac.org/publications/pac/75/6/0683/pdf/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n18http://old.iupac.org/news/archives/2005/
n16http://iupac.org/publications/pac/78/11/2051/pdf/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n9https://web.archive.org/web/20080923135135/http:/www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n19http://www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n14http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Az_ezüst_izotópjai
rdfs:label
Az ezüst izotópjai
owl:sameAs
freebase:m.06ztvrx
dct:subject
n14:Izotópok
dbo:wikiPageID
1002731
dbo:wikiPageRevisionID
21557139
dbo:wikiPageExternalLink
n9:Nubase2003.pdf n15: n16: n17: n18:atomic-weights_revised05.html n19:Nubase2003.pdf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Cite_web n7:Fordítás n7:Cite_book n7:Cite_journal n7:Izotóp
prop-hu:author
N. E. Holden
prop-hu:chapter
Table of the Isotopes
prop-hu:edition
85
prop-hu:editor
D. R. Lide
prop-hu:isbn
978
prop-hu:page
Section 11
prop-hu:publisher
dbpedia-hu:CRC_Press
prop-hu:title
dbpedia-hu:CRC_Handbook_of_Chemistry_and_Physics
prop-hu:year
2004
prop-hu:nopp
yes
prop-hu:elem
Az ezüst
prop-hu:könnyebb
A palládium izotópjai
prop-hu:súlyosabb
A kadmium izotópjai
dbo:abstract
A természetes ezüst (Ag) két stabil izotópból áll: 107Ag és 109Ag, melyek közül a 107Ag gyakoribb (természetes előfordulása 51,839%). Az ezüstnek huszonnyolc radioizotópját írták le, ezek közül a legstabilabbak az 105Ag (felezési ideje 41,29 nap), az 111Ag (7,45 nap) és az 112Ag (3,13 óra). A többi radioaktív izotóp felezési ideje egy óránál kevesebb, többségüké a 3 percet sem éri el. Az ezüstnek számos magizomerje létezik, ezek közül a legstabilabb az 108mAg (t* 418 év), az 110mAg (t* 249,79 nap) és az 106mAg (t* 8,28 nap). Az ezüstizotópok atomtömege a 92,950 u (93Ag) és 129,950 u (130Ag) közötti tartományba esik. A leggyakoribb – 107Ag – izotópnál könnyebbek főként elektronbefogással bomlanak, a nehezebbek elsősorban béta-bomlóak. Előbbiek fő bomlásterméke a palládium, utóbbiaké a kadmium valamely izotópja. A palládium-107 felezési ideje 6,5 millió év, béta-bomlással 107Ag-té alakul. Csak a vasmeteritokban elég nagy a palládium/ezüst arány ahhoz, hogy ez az 107Ag gyakoriságában mérhető változást okozzon. Radiogén 107Ag-et elsőként a kaliforniai Santa Clara-i meteoritban találtak 1978-ban. A felfedezők szerint a vasmagot tartalmazó bolygók összecsomósodása és differenciálódása 10 millió évvel valamilyen nukleoszintetikus esemény után következhetett be. Az egyértelműen a Naprendszer akkrécióját követően megolvadt kozmikus testekben megfigyelt 107Pd és 107Ag közötti korreláció minden bizonnyal a rövid élettartamú nuklidok korai Naprendszerben való jelenlétét tükrözi. Standard atomtömeg: 107,8682(2) u
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Az_ezüst_izotópjai?oldid=21557139&ns=0
dbo:wikiPageLength
21888
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Az_ezüst_izotópjai
Subject Item
wikipedia-hu:Az_ezüst_izotópjai
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Az_ezüst_izotópjai