This HTML5 document contains 13 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n8http://nevarchivum.klte.hu/sorozat/pesty/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Bajoni_földvár
rdfs:label
Bajoni földvár
dct:subject
n4:Bihar_vármegye n4:Földvárak n4:Hajdú-Bihar_megye n4:Magyarország_várai
dbo:wikiPageID
1145299
dbo:wikiPageRevisionID
20063219
dbo:wikiPageExternalLink
n8:pesty2.pdf
dbo:abstract
Biharnagybajom földvárát egykor a Bajoni család tagjai építették. A vár építését Bajoni Ferenc apjának: Bajoni Benedeknek tulajdonítják, aki állítólag a Dózsa lázadáskor tanúsított vitézségéért szerezte az engedélyt a vár építésére Zápolya Jánostól. Azonban hogy - mivel a nyomok szerint itt egymás közelében öt vár is állt, helyük még az 1800-as évek végén is felismerhető volt - melyik is lehetett a Bajoni Benedek által épített vár, arra csak következtetni lehet Valószínű az úgynevezett Középvár, amelynek maradványai a legszembetűnőbben látszottak még a az 1800-as évek vége felé is. Ez a vár nagyjából 200 négyzetöl területű és négyszegletű épület volt. E középvártól keletre, délre, nyugatra és északra ekkoriban még nagyobb kiterjedésű várak nyomai látszottak, külön sánccal egymástól elválasztva.A vár 1514-ben elpusztult, de 1527-ben már ismét fennállt. Bajoni Ferenc halála után ennek fia Bajoni János lett a vár és a városhoz tartozó uradalom birtokosa. Bajoni János volt az, aki sógorának, Zrínyi Miklósnak a segítségére sietett Szigetvárnál (Zrinyi Miklós felesége Bajoni Zsófia volt) 1566. szeptember 7-én és ott elesett. Bajoni János Bajon városának és várának fiú ágon utolsó ura volt, vele együtt ez az ág kihalt. Zápolya János a várat és az abban levő családi levéltárat is magához vette, s a várba Csukath Pétert tette meg tiszttartónak. 1566-ban Csukath Péter, Szapolyai egyik vezére lett a vár parancsnoka és később tulajdonosa 1592-ig. 1592-ben Csukath Péter a Bajoni várból Belényesbe ment, ahol a Báthory Zsigmond elől menekülő Gálfi Jánost elfogta. 1594-ben ugyancsak ő fogta el a fejedelem parancsára Báthory Boldizsárt, Kendi Sándort és Bornemissza Jánost is, "kik megölettek". Majd az erdélyi fejedelmek kapitányainak (köztük Nagy Andrásnak - aki 1606-tól kilenc évig volt a Bajoni vár ura, Lónyai Farkasnak is a birtokába került. Azután Petneházy István zarándi főispáné, majd feleségéé Király Annáé. A vár a várossal együtt később a Kismarjai Iurisdictióhoz csatoltatott, Communitas-szá változott, ez által Bajon elvesztette vérbíróságát, melyet 1412-ben Böszörményben Zsigmond király ajándékozott a Bajoni családnak és Nagybajomnak. A várat a 18. század elején az osztrák hadak pusztították el, miután gazdátlanul maradt a Bajoni család kihaltával.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Bajoni_földvár?oldid=20063219&ns=0
dbo:wikiPageLength
2862
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Bajoni_földvár
Subject Item
wikipedia-hu:Bajoni_földvár
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Bajoni_földvár