This HTML5 document contains 13 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n4http://seas3.elte.hu/angolpark/Texts/RuttkayVeronika/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Biographia_Literaria
rdfs:label
Biographia Literaria
owl:sameAs
freebase:m.03zdls
dct:subject
n9:Angol_irodalmi_művek n9:19._századi_könyvek n9:Romantika
dbo:wikiPageID
262393
dbo:wikiPageRevisionID
22348122
dbo:wikiPageExternalLink
n4:RuttkayColeridge.pdf
dbo:abstract
Biographia Literaria (Irodalmi életrajz) Samuel Taylor Coleridge önéletrajzi műve, melyet 1817-ben adott ki. A hosszú mű szerkezeti felépítése első pillantásra nem túlságosan szigorú, ahogy érdekes módon, az életrajzi események sem követik egymást idő szerinti sorrendben. Ezért a mű sokkal inkább meditatív hangvételű (önéletrajz helyett életrajz), filozófiai esszék gyűjteményére hasonlít. Elsősorban Immanuel Kant, Johann Gottlieb Fichte, és Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling német filozófusok filozófiájával foglalkozik. Coleridge kitűnően beszélt németül és ő volt az első angol irodalmi alak, aki német filozófusok műveit fordította le angol nyelvre (főleg Schellingtől). Kezdetben kemény kritika fogadta a művet, miszerint az Coleridge ópiumfüggőségének egyértelmű megnyilatkozása volt. A korabeli kritika nem nagyon tudott mit kezdeni az "Irodalmi életrajz" szokatlanságával. A 20. század irodalom kritikusai azonban már egyet értenek abban, hogy a Biographia Colridge egyik legjelentősebb prózai műve. A mű továbbá híres a William Shakespeare-ről és William Wordsworth-ről szóló portréjáról. A tizenharmadik fejezetben írja le a "képzelőerő" és a "fantázia" (fancy and imagination) közti lényegi különbséget.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Biographia_Literaria?oldid=22348122&ns=0
dbo:wikiPageLength
1535
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Biographia_Literaria
Subject Item
wikipedia-hu:Biographia_Literaria
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Biographia_Literaria