This HTML5 document contains 18 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Céhlegény
rdfs:label
Céhlegény
dct:subject
n4:Gazdaságtörténet
dbo:wikiPageID
1590926
dbo:wikiPageRevisionID
21674941
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:MNL n6:Jegyzetek n6:ISBN n6:Cite_book n6:Fő n6:MEK
prop-hu:accessdate
2009-07-02
prop-hu:chapter
Céh
prop-hu:title
A Pallas nagy lexikona
dbo:abstract
A középkori–koraújkori céhekben a legények (céhlegények) az inaséveiket (apródéveiket) már letöltött, szakmájukat legalább alapszinten ismerő, de mesterré még nem avatott, tehát nem önállóan, hanem a teljes jogú mesterek műhelyeiben dolgozó iparostanulók voltak. A legények kiképzésének módját, idejét a céhek szigorúan szabályozták; munkaidejük rendszerint napi 13–15 óra volt. Az inasévek után (azonnal vagy némi idő elteltével) a legény többnyire vándorútra indult, hogy más műhelyekben, más mestereknél tökéletesítse tudását — ez az időszak volt a legényvándorlás, az ilyen legény a vándorlegény (angolul: journeyman). Egyes céhekben, illetve szakmákban megszabták, hogy a legénynek mennyi időt kell vándorlással töltenie. A vándorlegénynek hazatérve, illetve ha más városban kívánt letelepedni, akkor azon a helyen bizonyítania kellett, hogy immár valóban mesteri szinten ismeri mesterségét, és ehhez (angolul: masterpiece) kellett készítenie. Ennek elfogadása után ünnepi vacsorát kellett adnia a céh tagjainak — ez volt az ún. . A céh teljes jogú tagjává váláshoz egyéb feltételeket is teljesítenie kellett. A legények státusza a céhrendszer fejlődése közben sokat változott. Kezdetben önállóan is dolgozhattak, és az általuk készített termékek ára részben vagy egészen őket illette. Mesterükkel patriarchális viszonyban álltak, és a mester nem egyszer legénye javára végrendelkezett (rá hagyta műhelyét). Ahogy a céhrendszer megmerevedett (Magyarországon a 15. század közepétől) a legények helyzete sokat romlott: a mesterek érdeke az volt, hogy a legények ne válhassanak mesterré és ne lehessenek konkurenseik. Ezért egyre több és jellemzően anyagi feltétellel nehezítették mesterré válásukat. Emiatt szerveződtek meg a legények érdekvédelmi egyesületei, a . Ezek fő tevékenységei: * a munkaalkalmak elosztása, * segélypénztár működtetése, * a vándorlegények segítése voltak. A legénycéh vezetőjét, a a legények választották. A legénycéh ládája volt az ún. . Miután Magyarországon 1972-ben eltörölték a céheket, a legények utódai a lettek.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Céhlegény?oldid=21674941&ns=0
dbo:wikiPageLength
3082
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Céhlegény
Subject Item
wikipedia-hu:Céhlegény
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Céhlegény