This HTML5 document contains 31 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Claudio_Saracini
rdfs:label
Claudio Saracini
dct:subject
n9:1586-ban_született_személyek n9:1630-ban_elhunyt_személyek n9:Olasz_zeneszerzők
dbo:wikiPageID
1441636
dbo:wikiPageRevisionID
23451992
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Zeneszerző_infobox n5:Nemzetközi_katalógusok n5:Jegyzetek n5:Csonk-zene n5:Fordítás n5:Citlib n5:Portál n5:Szülhal
prop-hu:cím
Claudio Saracini's Le seconde musiche: a transcription and commentary Benedetti und Saracini: Beiträge zur Geschichte der Monodie Claudio Saracini: Leben und Werk
prop-hu:hely
Frankfurt am Main; New York
prop-hu:isbn
978
prop-hu:kiadó
Lang
prop-hu:szerző
Laura Buch, Claudio Saracini Szabolcsi Bence Pintér Éva, Claudio Saracini
prop-hu:év
1923 1983 1992
dbo:abstract
Claudio Saracini, „Il Palusi” (Siena, 1586. július 1. – ?, 1630. szeptember 20.) (újabb kutatások valószínűsítik, hogy 1649-ben még élt), a korai barokk olasz zeneszerzője, lantosa és énekese. Sigismondo d’Indiával együtt a monódia stílus legjelesebb képviselője. Művei ajánlásai alapján feltehető, hogy Claudio Monteverdivel személyes ismeretségben állt, Monteverdinek nagy hatása is volt Saracini zenéjére. Madrigáljaiban különösen szívesen zenésítette meg Marino erotikus verseit. Köteteiben nemesi család sarjaként mutatkozik be, műveinek ajánlásában hercegek és érsekek szerepelnek. Társadalmi állása az alapja annak a feltételezésnek, hogy akármilyen tehetséges is, de amatőr lehetett. Ugyanerre utal, hogy a zenetörténészek nem találják annak semmi nyomát, hogy énekesként vagy zenészként foglalkoztatták volna. Amatőrsége dacára kitűnően uralta a deklamációt, a szófestést, a harmóniákat és a disszonanciákat. Öt kötet maradt fenn tőle nyomtatásban, kiadásuk Velencében történt. Számozásuk 1., 2., 3., 5. és 6., a negyedikként számozott kötet elkallódott, – már ha egyáltalán megjelent valaha is. A kötetekben kiadott darabok száma egyes források szerint 129, mások szerint 133. Szólók, duettek és triók énekhangra illetve . Dalai monódiák. A darabok (egy kivételével) egy, két vagy három énekes számára írott szekuláris művek, . Ezeket erősen díszített módon volt szokás előadni, hangszeres kísérettel. Nyelvük a Stabat Mater kivételével olasz, témaválasztásuk a komolytól kezdve a humoroson keresztül az erotikusig terjed. Saracini kompozíciónak egyedi jelleget ad, hogy műveiben népzenei hatás is mutatkozik, még balkáni befolyás is, ami a korai barokk olasz zenében rendkívül szokatlan. Feltehetően utazásai hozták magukkal a találkozást a balkán népzenével, utazásaira a művek ajánlásaiból is következtetni lehet. Többstrófás dalaiban mutatható ki leginkább a balkán hatás, ezek egyike 5/4-es ritmusú - még ha páros metrikával jegyezte is le. A páratlan, aszimmetrikus ritmusok a balkáni népzenének jellemző elemei, hiányoznak azonban az olasz zenéből.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Claudio_Saracini?oldid=23451992&ns=0
dbo:wikiPageLength
4139
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Claudio_Saracini
Subject Item
wikipedia-hu:Claudio_Saracini
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Claudio_Saracini