This HTML5 document contains 20 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n8http://www.csntm.org/Manuscripts/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n17https://web.archive.org/web/20060310011401/http:/www.bl.uk/catalogues/manuscripts/
n13http://www.earlham.edu/~seidti/iam/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n12http://www.newadvent.org/cathen/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Codex_Alexandrinus
rdfs:label
Codex Alexandrinus
owl:sameAs
freebase:m.04q2zr
dct:subject
n5:Ókori_irodalom n5:A_Biblia_kéziratai
dbo:wikiPageID
28103
dbo:wikiPageRevisionID
23252069
dbo:wikiPageExternalLink
n8:ManuscriptViewPage.aspx%3Fid=203 n12:04080c.htm n13:tc_codexa.html n17:HITS0001.ASP%3FVPath=c%21%2Finetpub%2Fwwwroot%2Fmss%2Fdata%2Fmsscat%2Fhtml%2F38030.htm&Search=1+D+V&Highlight=F
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n11:Nemzetközi_katalógusok n11:Commonskat n11:Portál n11:ISBN n11:VIL
dbo:abstract
A Codex Alexandrinus, azaz az Alexandriai kódex, egy a Kr. u. V. századból származó görög nyelvű kézirat, a Codex Vaticanus és a Codex Sinaiticus mellett a Biblia legrégibb és legtekintélyesebb kéziratainak egyike. Eredetileg az alexandriai pátriárka könyvtárában őrizték, innen kapta a nevét. Feltehetőleg a készítési helye is Egyiptom volt. A kódex jelölése a szakirodalomban: A vagy 02. A 773 fennmaradt fólión kisebb hiányoktól eltekintve a Biblia katolikus kánon szerinti teljes görög szövege, ezen belül a Szeptuaginta-féle Ószövetség olvasható. Az Újszövetség 143 foliót tesz ki. A kódex hézagosan tartalmazza a Máté és János evangéliumát, valamint a Korintusiaknak írt 2. levelet. A szentírási könyveken kívül tartalmazza Római Szent Kelemen pápa levelét, valamint egy homíliát, mely Kelemen 2. levele címet viseli. A kódex mérete 32,1x26,4 cm. A szöveg két oszlopba, oszloponként 46-52 sorba, barna tintával íródott. Az evangéliumok szövege a bizánci, a levelek szövege az alexandriai szövegcsaládba tartozik. Folyamatosan írt szöveget tartalmaz (scriptio continua), az ószövetségi idézeteket jelzi. Úgy tűnik, hogy 5 kéz dolgozott rajta, az Ószövetségen 2, az Újszövetségen 3. A Codex Alexandrinus volt az első nagybetűs kódex, mely világszerte ismert volt. Amikor Cyril Lucar, alexandriai pátriárka Konstantinápolyba költözött, magával vitte ezt a kódexet. Ő ajándékozta I. Jakab angol királynak, aki mielőtt átvehette volna, meghalt. Így kapta meg 1627-ben I. Károly angol király. A kódex a British Museum egyik büszkesége volt. 1973-ban a British Library kivált a British Museumból, így most a könyvtár őrzi a Codex Sinaiticusszal együtt ezt a kódexet is.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Codex_Alexandrinus?oldid=23252069&ns=0
dbo:wikiPageLength
2918
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Codex_Alexandrinus
Subject Item
wikipedia-hu:Codex_Alexandrinus
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Codex_Alexandrinus