This HTML5 document contains 18 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n7https://web.archive.org/web/20070911032908/http:/www.uni-miskolc.hu/~wwwfemsz/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n12http://kmvb.weboldala.net/hegesztes/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Disszugáz
rdfs:label
Disszugáz
dct:subject
n9:Világítástechnika n9:Alkinek
dbo:wikiPageID
322111
dbo:wikiPageRevisionID
22460033
dbo:wikiPageExternalLink
n7:forgacs.htm n12:7.htm
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:ISBN n10:Jegyzetek n10:Halott_link
prop-hu:date
2018
prop-hu:url
n12:7.htm
dbo:abstract
A disszugáz (idegen írásmóddal dissous gáz) oldott gázt jelent (dissous francia szó: ’oldott’), de általában a lánghegesztéshez használt acetilént (C2H2) értjük alatta. Az ömlesztő hegesztéshez koncentrált hőhatást kell biztosítani. Ehhez valamilyen éghető gázt oxigénnel keverve égetnek el erre alkalmas berendezéssel, hegesztőpisztollyal. Az éghető gáz lehet hidrogén, acetilén, propán-bután stb., de általában acetilént alkalmaznak. Az acetilént régebben közvetlenül a kis nyomású acetilénfejlesztőből származó acetilénnel végezték úgy, hogy kalcium-karbidra vizet öntöttek, és a reakcióból acetilén és kalcium-hidroxid keletkezett (CaC2+2H2O=C2H2+Ca(OH)2). Manapság az acetilént ipari méretekben metánból állítják elő parciális oxidációval (2CH4+3/2O2=C2H2+3H2O). Az acetiléngáz a nyomás kismértékű emelkedésével és már viszonylag kis hőmérsékleten (335 °C fölött) robbanásszerű térfogatnövekedés, valamint hőfejlődés mellett alkotóira, hidrogénre és szénre esik szét. Gázpalackban való tárolásának az a nehézsége, hogy a legtöbb gázzal ellentétben nagy nyomáson nem cseppfolyósítható: kritikus nyomása 2 bar, és kritikus térfogata is kicsi. A palackozáshoz azt a tulajdonságát használják fel, hogy jól oldódik acetonban. 1 liter aceton 1 bar nyomáson, 15 °C-on körülbelül 24 liter acetiléngázt képes elnyelni. Ezt az acetilén–aceton elegyet a palackon belül egy porózus töltőmassza foglalja magába. A töltőmassza feladata a palack robbanásának megakadályozása. A massza lehet vagy azbeszt, és cement porózus keveréke. A disszugázt hosszú, hengeres fémpalackokban hozzák forgalomba, amelyben a maximális nyomás 15, legfeljebb 20 bar. Ezen a nyomáson 1 liter aceton 360 liter acetilént nyel el szobahőmérsékleten. Egy 40 literes palackban 16 liternyi aceton van, ami 15 bar nyomáson 5400 liter tárolható disszugázt jelent. A disszugázpalack sárga színjelzést visel. Hegesztéskor a hegesztőpisztolyban lezajló égést oxigén hozzákeveréssel biztosítják. Mind az acetilént, mind az oxigént nyomáscsökkentő szelepen át vezetik az égőbe. Megemlítendő, hogy az összes palackozott gázok közül egyedül a disszugázpalack reduktorát rögzítik kengyeles megoldással, a többit menetesen. Az acetilén elégetésekor lejátszódó kémiai reakció egyenlete: 2C2H2 + 5O2 = 4CO2 + 2H2O, ami azt jelenti, hogy a tökéletes égéskor 1 m³ acetilénhez 2,5 m³ oxigénre van szükség, aminek egy része a környező levegőből származik. A gyakorlatban az ideális állapottól, azaz a semleges lángtól gyakran eltérnek, elsősorban a hegesztett tárgy anyagától függően.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Disszugáz?oldid=22460033&ns=0
dbo:wikiPageLength
3563
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Disszugáz
Subject Item
dbpedia-hu:Dissous_gáz
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Disszugáz
Subject Item
wikipedia-hu:Disszugáz
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Disszugáz