This HTML5 document contains 11 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Együttdöntési_eljárás
rdfs:label
Együttdöntési eljárás
dct:subject
n7:Európai_Unió n7:Jog
dbo:wikiPageID
709482
dbo:wikiPageRevisionID
14218660
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n9:Nincs_forrás
dbo:abstract
Az Európai Unió maastrichti szerződése (aláírták 1992-ben, hatályos 1993-tól) néhány új területre kiterjesztette a Parlament hozzájárulási jogkörét, valamint – s ez volt az igazán jelentős lépés – bevezette az ún. együttdöntési eljárást, amely bizonyos területeken a Parlamentet a Tanáccsal egyenrangú döntéshozóvá tette. Ebben a döntéshozatali formában a Parlament már olyan döntéshozóként léphet fel, amelynek egyetértése nélkül nem is születhet döntés. Az együttdöntési eljárással a Parlament tulajdonképpen megkapta azt a társjogalkotói szerepet, amelyre évtizedek óta törekedett. Ugyanakkor ennek jelentőségét jócskán korlátozta, hogy a maastrichti szerződés szerint a Parlamentet ez a jog csak 15 – az EU működése szempontjából nem is a legfontosabb – területen illette meg. Komoly áttörést hozott azonban e tekintetben az amszterdami szerződés (aláírták 1997-ben, hatályos 1999-től), amely további 23, tartalmát tekintve is fontos területre kiterjesztve, az együttdöntési eljárást meghatározó döntési mechanizmussá tette, és ezáltal az Európai Parlament már valóban komoly – bár továbbra sem egyenrangú – társjogalkotóvá vált. A nizzai szerződéssel (aláírták 2001-ben, hatályos 2003-tól) további 5 terület kerül az együttdöntési eljárás alá, és később a bel- és igazságügyi kérdések egy részének a közösségi pillérbe utalásával a területek száma tovább nőtt. A lisszaboni szerződés (aláírták 2007-ben, hatályos 2009-től) még ennél is tovább ment, és azzal, hogy a Parlamentet valódi társjogalkotóvá tette a rendes jogalkotási eljárás bevezetésével és új területekre való kiterjesztésével, a Tanáccsal egyenrangú jogalkotó intézményt hozott létre. Az Európai Parlament megnövekedett befolyása így már a döntéshozatali területek több mint háromnegyedére kiterjed, csupán a különleges jogalkotási eljárások (konzultáció, hozzájárulás) esetében maradt fenn a Tanács dominanciája.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Együttdöntési_eljárás?oldid=14218660&ns=0
dbo:wikiPageLength
1986
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Együttdöntési_eljárás
Subject Item
wikipedia-hu:Együttdöntési_eljárás
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Együttdöntési_eljárás