This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Fémes_hidrogén
rdfs:label
Fémes hidrogén
owl:sameAs
freebase:m.012fkh
dct:subject
n11:Kémiai_elemek_allotrop_módosulatai n11:Fémes_elemek
dbo:wikiPageID
559158
dbo:wikiPageRevisionID
22839593
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Részben_nincs_forrás n6:Jegyzetek n6:Portál
dbo:abstract
A fémes hidrogén akkor keletkezik, amikor a hidrogént kellően magas nyomás éri, és emiatt halmazállapot-változáson megy át. A folyamat az ún. degenerált anyag keletkezésének egyik példája. A szilárd fémes hidrogént atommagok (vagyis protonok) kristályrácsa alkotja; az atomok közötti távolság lényegesen kisebb, mint a Bohr-sugár. A kristályrács pontjai közötti távolság az elektron hullámhosszával vetekszik (lásd a ). Az elektronok nem kötöttek, és úgy viselkednek, mint a fémek vezető (szabad) elektronjai. A kétatomos hidrogénmolekulához hasonlóan a fémes hidrogén egy allotrop módosulat. A folyékony fémes hidrogénben a protonok nem rendeződnek rácsba, tehát a rendszer egy olyan folyadék, amely protonokból és elektronokból áll. A fémes hidrogén – feltételezések szerint – hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, Szaturnusz, és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Mivel az említett égitestek belső szerkezetére vonatkozó korábbi előrejelzések a fémesedést nagyobb nyomáson képzelték el, mint amelyről ma tudunk, szükséges lehet módosítani az elméleteket. Az új adatok szerint a Jupiter belsejében sokkal több fémes hidrogén van, mint amennyire korábban számítottak, tehát a felszínhez közelebb van ilyen anyag, és emiatt a Jupiter hatalmas mágneses mezeje is, amely a Naprendszer bolygói közül a legerősebb, a felszínhez közelebb keletkezik. A University of Edinburgh kutatóinak 2016-os közlése szerint egy kísérletben sikerült gyémántok között hidrogént összenyomniuk 3,25 millió bar nyomással, ahol a hidrogén egy új szilárd fázist vett fel (amit „V”-vel jelölnek). Ebben az állapotban a hidrogénmolekulák atomokra bomlottak, és az atomok elektronjai fémes tulajdonságokat kezdtek mutatni. A kutatócsoport szerint még nagyobb nyomás előállításával tiszta atomos hidrogén állna elő, ami fémes tulajdonságokkal rendelkezne (ahogy egy 80 évvel korábbi elmélet megjósolta).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Fémes_hidrogén?oldid=22839593&ns=0
dbo:wikiPageLength
2404
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Fémes_hidrogén
Subject Item
wikipedia-hu:Fémes_hidrogén
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Fémes_hidrogén