This HTML5 document contains 12 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Felsőszölnöki_felkelés
rdfs:label
Felsőszölnöki felkelés
dct:subject
n6:A_Vendvidék_történelme n6:Antikommunizmus n6:Felsőszölnök
dbo:wikiPageID
979485
dbo:wikiPageRevisionID
22486299
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:ISBN
dbo:abstract
A felsőszölnöki felkelés a vendvidéki Felsőszölnökön zömmel szlovén asszonyok által végrehajtott antikommunista, tanácsköztársaságellenes akció volt 1919. április 10-én. A felsőszölnöki zavargás az első világháborút követő, a Vendvidéken (részben a mai Muravidéken) uralkodó kaotikus állapotok és gyökeres politikai változások miatt bekövetkező esemény, amely szorosan összefügg a belatinci, vaspolonyi és cserföldi zavargásokkal, illetve az őket követő Vendvidéki Köztársaság kálváriájával, bár utóbbinak nem ezek voltak kiváltó okai. Április 12-én a felsőszölnöki események nyomán a nem messze fekvő Felsőlendván is a sorozások miatt. Felsőszölnökről, mint a Vendvidék többi részéről az első világháború után csempészet indult Ausztriába, amely a trianoni határok meghúzása után is folytatódott. Az áruhiány a vidéken komolyan éreztette a hatását és sok, addig idénymunkából élő ember nem jutott munkához. Ebben a helyzetben többen erősen szimpatizáltak a kommunizmussal, ám ez a vendvidékieket nem érintette meg túlságosan, ugyanis ebben a régióban igen erős volt az egyház. A korabeli kommunista újság a Testvériség is részletesen ecsetelte, hogy a felsőszölnökiek mennyire mély ellenszenvet tápláltak a bolsevikokkal szemben. Az április 10-i zavargás A felsőszölnöki borzalmas nap címmel jelent meg a Testvériség lapjain. A zavargás kirobbantásáért a falu akkori német származású plébánosa volt a felelős, aki az előző napokban a szószékről rendszeresen agitált a Tanácsállam ellen, miszerint szabad szerelem lesz, a nőket kommunizálják, a templomokat lerombolják az új rendszerben. A meglehetősen babonás falubeliek hittek Tüll szavainak, jóllehet az állításai némelyikének volt alapja és amikor április 10-én megérkezett az egyházi vagyont leltározni kívánó kommunista bizottság, a templom előtt zömmel asszonyok lázongó tömege várta őket. Többnyire mezőgazdasági eszközökkel voltak felfegyverezve, ám néhány férfinél éles lőfegyver is volt. A bizottság tagjainál bár volt maroklőfegyver, de a védelmükre sem katonaság, sem karhatalmisták nem jöttek, ezért autójukkal visszafordultak Alsószölnök irányába. Ám a lassacskán csőcselékké változó tömeg utánuk eredt és utol is érték őket. Eközben királypárti, kormányellenes szavakat skandáltak, némelyikük pedig az iskolai oktatás megszüntetését követelte. Az asszonyok kapákkal ütlegelték a bizottság tagjait. Az egyik férfit egy gyerek „Agyonütni!” felkiáltással kapával fejen ütötte. A sértett ellenben felállt és elmenekült, de az utána eredő szölnökiek mégis utolérték. Erre a férfi tettre szánta el magát és a revolveréért nyúlt, amit mégsem tudott igénybe venni, mert elesett. A felsőszölnökiek nyomban vérszemet kaptak és így kiáltottak fel: „Minden vöröset agyonütünk!” A férfit félholtra verték, de nem ölték meg, viszont az őrzésére hagytak valakit, akit azzal bíztak meg, hogy végezzen vele, amennyiben talpra áll. Egy helybeli lakos megpróbált segíteni a megtámadott bizottságiakon, mire őt is alaposan helybenhagyták. A megyei direktórium reguláris katonákat küldött Felsőszölnökre, amelyre az emberek szintén rátámadtak és zavargásból egyszerre felkelés lett, de nem sokáig tartott, mert a katonaság gyorsan szétkergette a lázongókat. Tizennégy embert, köztük Tüll Gézát vették őrizetbe. Sokakat gyorsított eljárással ítélték el, de az ügyben sehol nem hoztak halálos ítéletet. A tanácsállam bukásával az elítéltek ki is szabadultak. A felkelés eseményei hamar feledésbe merültek, így az 1948-as kommunista hatalomátvétel után sem vették elő újból az ügyet. Felsőszölnökön a továbbiakban nem volt semmilyen zavargás. Több mint két hónappal később Muraszombatban deklarálták a Vendvidéki Köztársaságot. Az új állam pár katonát küldött Felsőszölnök szomszédságába, de nem merte a falut megszállni, nehogy közel kerüljön Szentgotthárdhoz, mely magyar többségű települést erős katonaság védelmezett. A csempészkereskedelem a faluból folytatódott, ám a helyiek visszaemlékezése szerint a szerb határőrség az ilyet már keményebben megtorolta, mint a magyar, vagy az osztrák hatóságok. Állítólag Permise (ma Kétvölgy) közelében különösen kegyetlenül végeztek két felsőszölnöki csempésszel a szerbek.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Felsőszölnöki_felkelés?oldid=22486299&ns=0
dbo:wikiPageLength
4811
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Felsőszölnöki_felkelés
Subject Item
wikipedia-hu:Felsőszölnöki_felkelés
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Felsőszölnöki_felkelés