This HTML5 document contains 11 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Fogyasztáselmélet_(makroökonómia)
rdfs:label
Fogyasztáselmélet (makroökonómia)
dct:subject
n8:Makroökonómia
dbo:wikiPageID
21018
dbo:wikiPageRevisionID
4651126
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n11:Nincs_forrás
dbo:abstract
A fogyasztáselmélet a makroökonómia fontos részterülete. Mivel a fogyasztás az egyik fontos összetevője, alakulása igen nagymértékben hat a gazdaság ingadozásaira. Nem véletlen tehát, hogy a makroökonómia sokat vizsgálódik a témával kapcsolatosan. Számos makroökonómus próbálta már leírni, hogy az összgazdasági fogyasztásra milyen tényezők hatnak és milyen mértékben. Az általuk készített modellek célja az volt, hogy ezeket a tényezőket legalább olyan jó közelítéssel meghatározzák, amely már lehetőséget ad a jövőbeli fogyasztás előrejelzésére. John Maynard Keynes modelljében egyedül a jövedelemnek van számottevő hatása a fogyasztásra, vagyis létezik egy fogyasztási függvény, amelynek egyetlen változója a jövedelem. Keynes úgy vélte, hogy a fogyasztási függvény növekvő, de meredeksége – az úgynevezett fogyasztási határhajlandóság – a jövedelem emelkedésével fokozatosan csökken. A keynesi elmélet hosszú távon közelítőleg "jól működik", de rövid távú előrejelzésre alkalmatlan. A második világháború alatt például az emberek jövedelmük kisebb részét költötték fogyasztásra, mint korábban, a háborút követően viszont éppen ellenkezőleg, jövedelemnövekedésüknél jóval nagyobb mértékben emelték a fogyasztásukat. Nem véletlen, hogy éppen a háború utáni közgazdasági munkákban jelennek meg olyan új, feltételezett fogyasztásbefolyásoló tényezők, mint a meglévő vagyon ( modelljében), vagy a jövőbeli várható jövedelmek (Milton Friedman úgynevezett permanens jövedelemelméletében). Az képviselői szerint az egyének annyira racionálisak és előretekintőek, hogy valamennyi jelen- és várható jövőbeli jövedelmük, továbbá vagyonuk figyelembevételével egész életükre szóló fogyasztási tervet készítenek, amelyet aztán követnek fogyasztási döntéseik meghozatalakor. Az irányzat hívei azt is állítják, hogy az emberek többsége számára a kisimított fogyasztási pálya a leghasznosabb, vagyis igyekeznek a fogyasztási tervüket úgy kialakítani, hogy minden időszakra (mondjuk minden évre) nagyjából azonos mennyiségű fogyasztás jusson. A legújabb vizsgálatok alapvetően alátámasztják az újklasszikus elmélet állításait. Fura ez abból a szempontból, hogy tudjuk: az emberek legnagyobb része nem ül le megtervezni a fogyasztását az egész fennmaradó életére. De azt nyugodtan feltételezhetjük, hogy az egyének úgy viselkednek, mintha ezt tennék.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Fogyasztáselmélet_(makroökonómia)?oldid=4651126&ns=0
dbo:wikiPageLength
2616
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Fogyasztáselmélet_(makroökonómia)
Subject Item
dbpedia-hu:Fogyasztáselmélet_(Makroökonómia)
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Fogyasztáselmélet_(makroökonómia)
Subject Item
wikipedia-hu:Fogyasztáselmélet_(makroökonómia)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Fogyasztáselmélet_(makroökonómia)