This HTML5 document contains 38 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n17https://web.archive.org/web/20170928042803/http:/palauguell.cat/
n6https://web.archive.org/web/20150114024227/http:/es.slideshare.net/ManelCantos/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
schemahttp://schema.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Güell-palota
rdf:type
dbo:WorldHeritageSite wikidata:Q9259 owl:Thing schema:Place dbo:Place dbo:Location
rdfs:label
Güell-palota
owl:sameAs
freebase:m.0g6r9
dct:subject
n10:Antoni_Gaudí_épületei n10:Spanyolország_kastélyai,_palotái n10:Kulturális_világörökségi_helyszínek n10:Modernizmus n10:Barcelona_építményei n10:Szecessziós_építészet
dbo:wikiPageID
132457
dbo:wikiPageRevisionID
23728319
dbo:wikiPageExternalLink
n6:barcelona-monumental-4-palau-guell n17:sala-de-confian%C3%A7a
foaf:name
Antoni Gaudí munkái
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:Antoni_Gaudí_munkái_(világörökség) n8:Nemzetközi_katalógusok n8:ISBN n8:Világörökségi_helyszín_infobox n8:Portál
prop-hu:kategória
Kulturális világörökségi helyszínek
prop-hu:képaláírás
A Güell-palota kapui
prop-hu:név
dbpedia-hu:Antoni_Gaudí_munkái_(világörökség)
prop-hu:ország
Spanyolország
prop-hu:pozíciósTérkép
Barcelona
prop-hu:típus
Kulturális helyszín
prop-hu:év
1984
dbo:abstract
A Güell-palota (katalánul Palau Güell, spanyolul Palacio Güell, kiejtése: guell) Barcelonában a híres Rambláktól pár lépésre, a Calle Nou de la Rambla 3. szám alatt magasodó épület, Antoni Gaudí munkája, az UNESCO világörökség része. A katalán modernizmus jegyében született mű gróf megbízásának köszönhető, aki 1882-ben ismerte meg és fogadta barátságába az ifjú építész tehetséget. 1885-1889 között jött létre a palota, a gróf lakóhelynek szánta. Igen szűk területen, egy 18 méter x 12 méteres kis helyen kellett megoldania Gaudínak az épület megalkotását. A kis területet a kupola, a nagy üvegablakok és a lépcsők teszik tágassá a bent lakók számára. A palota külsejét fehér kőburkolat, szigorú homlokzat uralja. Két kapujának íve Gaudí munkáiban később is viszontlátható, már itt a parabolaívhez fordul. Az ajtókon hullámvonalas kovácsoltvasból készült rácsdíszítés látható, mely kígyóformát idéz, s mely a 19. századi szemlélők számára meghökkentőnek bizonyult. Az épület legalsó szintje a pince, mely piramis formájú tetővel lezárt gomba alakú oszlopokkal rendelkezik, mintegy a palota tartóoszlopaként, alapjaként. A palota lépcsőháza monumentális hatást nyújt, csiszolt graffiti márványlapokkal rakták ki. A nagyméretű, háromemeletnyi magas központi hall kettős héjazatú parabola kupolával lett ellátva. Tetőteraszán megjelenik a művész által oly kedvelt csempe-, illetve kerámiaburkolat. Remek kilátás nyílik innen a belvárosi tetőkre és barcelonai panoráma is kiváló. Az épületben Színháztörténeti Múzeumot és Könyvtárat találhatunk, mivel 1945-ben Barcelona városa a Güell-családtól megvásárolta a palotát és kilenc év múlva elhelyezte itt a tartományi gyűjteményt. 1984-ben az UNESCO bejegyezte Gaudí művét a világörökség listájára. 2004 októbere és 2010 decembere között restaurálás miatt az épület zárva volt. 2011 óta látogatható és végigjárható az egész épület. A részletes fülhallgatós vezetéssel a magyar vonatkozású részletet is megtaláljuk e fantasztikus épület második emeletén. A hálótermek tágas előterében a míves kandalló fölött a rokkával szorgoskodó Árpád-házi Szent Erzsébet nagy méretű képe (Santa Isabel de Hungría) látható Güell gróf feleségének kíváságára, aki ezzel védőszentjét tiszteli. A középkorban Európa-szerte népszerűvé vált szent kultusza ma is fölbukkan Spanyolországban. A szívderítően modern ábrázolás újszerűségét emeli, hogy alkotója, Alexandre de Riquer nem a szokott betegápoló vagy alamizsnálkodó ábrázolást választotta, hanem a mindennapi, még alighogy elfeledett női munkát, a fonást.
dbo:creationYear
1984-01-01
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Güell-palota?oldid=23728319&ns=0
dbo:wikiPageLength
3595
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Güell-palota
Subject Item
wikipedia-hu:Güell-palota
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Güell-palota
Subject Item
dbpedia-hu:Palacio_Güell
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Güell-palota