This HTML5 document contains 12 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Gerard_Leigh
rdfs:label
Gerard Leigh
owl:sameAs
freebase:m.0bhnstg
dct:subject
n8:Brit_heraldikusok n8:1653-ban_elhunyt_személyek
dbo:wikiPageID
306057
dbo:wikiPageRevisionID
23564462
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n12:Jegyzetek
dbo:abstract
Gerard Leigh (? – 1563) 16. századi angol heraldikus. A neve főleg Legh alakban fordul elő. Gyermekkorát Enfieldben töltötte. Műveltségét olyan birtokosoknak köszönheti, mint a durantsi Robert Wroth. The Accedens of Armory (London, 1562) című műve a 16. század leghíresebb és legnépszerűbb angol heraldikai műve volt. Forrásként szolgált többek között Sir John Ferne, William Wyrley, John Guillim számára és 1572-ben kiadták John Bossewell Work of Armorie című művével egybekötve is. Legh misztikus kódolt heraldikai nyelvezetet használt. Leírta a heroldok és perszevantok avatásának ceremóniáját. Shakespeare kortársa volt, aki számára Legh műve a Lear király című drámájához forrásként szolgálhatott. A mű nagyrészt dialógus Gerarde herold ('Gerarde the Herehaught') és Legh, mint Caligat lovag ('Caligat Knight') között. A heraldikai szimbolikát összekapcsolta a lovagi erényekkel, ami megfelelt a Tudor-kori feltörekvő gentry aspirációinak, mely a címben, a címerekben és a lovagi kultúra imádatában társadalmi mobilitásának egyik kifejeződését látta. Legh klasszikus szerzőket, Chaucert és más középkori tekintélyeket idéz, és leírja a Lear-történet egy változatát is. Úgy tartják, hogy könyve címlapjának képzeletbeli párducheroldja (panther herald) magát Legh-et jeleníti meg. A valós és képzeletbeli heraldikai anyagot, valamint egyéb leírásait gazdagon díszítik az illusztrációk. A mű végén allegorikus történet szerepel. Kezdő képként megtalálható benne Medusa, a heroldok istennőjének (“Goddes of Herehaughts,”) és Salamon királynak medaillon-szerű ábrája, valamint olyan szokványos ábrák, mint az ágaskodó oroszlán és olyan szokatlan ábrázolásmódok is, mint az újhold és olivák pajzsba foglalva. A mű allegorikus része tartalmazza a két vitázó elképzeléseit. Műve számos érdekes kultúrtörténeti adalékkal szolgál az Erzsébet-kori angol életről. Úgy tűnik, külön engedélyt kapott, hogy részt vehessen az Inner Temple (a londoni a jogászok testületének) 1561-62-es karácsonyi mulatságain, mely során színházi előadásokat is tartottak. A korabeli szerzők gyakran egymás munkáit másolták, ami az Inns of Courts joghallgatóinak jegyzetein alapult. Az egyik legkorábbi ilyen nyomtatott mű Nicholas Wardtól való a 15. század közepéről, melyet Legh nagyrészt szintén plagiarizált.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Gerard_Leigh?oldid=23564462&ns=0
dbo:wikiPageLength
4343
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Gerard_Leigh
Subject Item
wikipedia-hu:Gerard_Leigh
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Gerard_Leigh