This HTML5 document contains 27 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
schemahttp://schema.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n16http://www.ontologydesignpatterns.org/ont/dul/DUL.owl#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Giovanni_Dandolo
rdf:type
schema:Person wikidata:Q5 dbo:Person dbo:Agent n16:NaturalPerson foaf:Person n16:Agent wikidata:Q24229398 wikidata:Q215627 owl:Thing
rdfs:label
Giovanni Dandolo
owl:sameAs
freebase:m.03d57lz
dct:subject
n12:1289-ben_elhunyt_személyek n12:Velencei_dózsék
dbo:wikiPageID
761294
dbo:wikiPageRevisionID
21463397
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n9:Nemzetközi_katalógusok n9:ISBN n9:Személy_infobox n9:Dózsék n9:Velencei_dózsék n9:Portál
dbo:abstract
Giovanni Dandolo (? – 1289. november 2.), a Velencei Köztársaság negyvennyolcadik dózséja volt 1280-tól haláláig. Elődje, Jacopo Contarini 1280. március 6-án történt lemondatása után a városban uralkodó zavaros állapotok miatt csak 1280. március 31-én választották meg. Hivatalát nem tudta azonnal elfoglalni, mert lekötötték a lázadó isztriai városok ellen folytatott hadműveletek. Giovanni Dandolo az 1262-ben vívott melletti csata híres tábornokának, Gilberto Dandolónak volt a fia, és megválasztásakor már komoly politikai és katonai karrier állt mögötte. Feleségétől, az ismeretlen családból származó Caterinától négy fia, Andrea, Giovanni, Marco és Enrico, valamint egy lánya Maria született. Maria a későbbi dózse Pietro Gradenigo (1289-1311) testvéréhez, Mario Gradenigóhoz ment feleségül. Giovanni Dandolo uralkodásának legfontosabb külpolitikai eseménye az Anconával folyó harcok lezárása volt, amelyről a békeszerződést 1281. március 3-án írták alá Ravennában. A többi külpolitikai problémára uralkodása alatt nem sikerült megoldást találnia. Az isztriai városokkal való konfliktus egy rövidebb, békés időszak után nyílt háborúskodásba torkollott, Krétán a származó VIII. Mihály bizánci császár robbantott ki konfliktust Velence ellen és a rendet csak két évtizedes harc után tudták helyreállítani. Újra felmerült egy Konstantinápoly elleni újabb hadjárat lehetősége is, az erről folytatott tárgyalások végén 1281-ben Orvietóban írtak alá egy megállapodást a résztvevők, Dandolo dózse mellett II. Károly nápolyi, és III. Fülöp francia király. A megállapodást szerint Velence 40 gályával járult volna hozzá a hadműveletekhez, az indulást 1283 tavaszára tervezték Brindisiből, de a Szicíliai vecsernye meghiúsította a terveket. IV. Márton pápa szerette volna a hadjáratot Szicília felé irányítani, hogy a szigetet visszafoglalják , de Velence ilyen feltételekkel nem kívánt részt venni a harcokban, így a várost a pápa kiközösítette. Az egyházi átkot csak 1285-ben oldotta fel utóda IV. Honorius pápa a megválasztásakor Rómába küldött Velencei követek közbenjárására. Közben az isztriai városokkal folytatott harcok egyre hevesebbé váltak, ennek oka Aquileia pátriárkája volt, aki nyílt lázadást szított a velencei uralom ellen. Capodistria városának ostromát Velence Andrea Baseggióra bízta, de a törökök által is támogatott területet nem tudta elfoglalni, és egyre több területen törtek ki zavargások. Velence kénytelen volt újabb flottákat küldeni a térségbe, a hadműveletek Marco Corner és Mariano Morosini vezetésével egészen 1285 márciusáig folytak, amikor egy földrengés és egy súlyos károkat okozó árvíz miatt Velence számára is fontossá vált a békekötés. A harcok két év múlva újrakezdődtek, továbbra is Aquileia pátriárkájának kezdeményezésére, és átterjedtek Friuli tartományra is, ahol Gorizia grófja volt a lázadók vezetője. Triesztben a felkelők börtönbe zárták a velencei nemességhez tartozó Marino Selvót és lányát. Ezután város ostromát Marino Morosini vezette de nem tudta elfoglalni, mert a pátriárka segítségül hívta Habsburg Rudolf seregeit, így a velenceiek kénytelenek voltak a város ostromát feladni és visszavonulni. Marino Morosinit a vereség után Velencében bíróság elé állították és bebörtönözték. A sikertelen ostrom után fegyverszünetet kötöttek az isztiai városokkal, de a harcokat lezáró békeszerződést pápai közvetítéssel csak 1304-ben írták alá Pietro Gradenigo dózse uralkodása alatt. Velencében 1284. október 31-én verték az első aranypénz, a dukátot, amelyet később zecchinónak neveztek el, mert a Zeccában (Velence pénzverdéje) készült. A másik jelentős belpolitikai esemény a hatalom központosításának kísérlete volt, amely a következő dózse Pietro Gradenigo idejében gyorsult fel. Már Jacopo Contarini idejében is voltak központosításra utaló jelek, amikor a nemesek törvénytelen gyermekeit kizárták a Maggior Consiglióból (Nagytanács). 1286-ban a Quarantia (Negyvenek Tanácsa) felvetette hogy Maggior Consiglio tagjait ezután ne válasszák, hanem öröklés útján lehessen bekerülni a tagok közé. A törvény a dózse ellenállása miatt nem lépett életbe. Giovanni Dandolo 1289. november 2-án halt meg, és a temették el. Porfírszarkofágjából csak névtáblája maradt meg, amelyet később a templom bal oldali falában helyeztek el.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Giovanni_Dandolo?oldid=21463397&ns=0
dbo:wikiPageLength
6829
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Giovanni_Dandolo
Subject Item
wikipedia-hu:Giovanni_Dandolo
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Giovanni_Dandolo