This HTML5 document contains 43 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n16https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Jarmuipar/2020_11_18/ammoniaval_tankolnak_a_hajokat_/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n15http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Hidrogén/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n14http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:GSLV
prop-hu:3.FokozatTüzelőanyaga
dbpedia-hu:Hidrogén
Subject Item
dbpedia-hu:Hidrogén
rdfs:label
Hidrogén
owl:sameAs
freebase:m.02h9byz
dct:subject
n14:Nemfémek
dbo:wikiPageID
84
dbo:wikiPageRevisionID
23725114
dbo:wikiPageExternalLink
n11:okepl.cgi%3FH n16:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Wikiszótár n4:CitLib n4:Kiemelt n4:Commonskat-natúr n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Szám n4:Kétatomos_elemek n4:Portál n4:Fordítás n4:Egyért2 n4:Jegyzetek n4:References n15:Táblázat n4:Fő n4:Bővebben n4:Tört n4:Chem
prop-hu:ann
1987
prop-hu:aut
Bodonyi Ferenc
prop-hu:isbn
963
prop-hu:loc
Budapest
prop-hu:pag
39
prop-hu:red
Műszaki Könyvkiadó
prop-hu:tit
Kémiai összefoglaló
dbo:abstract
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme. Vegyjele H, rendszáma 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, relatív atomtömege 1,00784–1,00811 u, egyatomos formájában (H1) a leggyakoribb elem, a világegyetem barion-tömegének mintegy 75%-a. A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá alakítanak át – magfúziós folyamatok segítségével. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb égitestek gravitációs mezeje az igen könnyű hidrogéngázt nem képes légkörében huzamosan megtartani. Szabványos nyomáson és hőmérsékleten színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező, nem fémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony kétatomos gáz, kémiai képlete H2. A világűrben előforduló, egyatomos hidrogén a Földön ritka, mert a hidrogén a legtöbb elemmel könnyen képez kovalens vegyületeket; ekként jelen van a vízmolekulában és a legtöbb szerves vegyületben is. Különösen fontos szerepet játszik a sav-bázis reakciókban, az oldható molekulák közötti protonátadásban. Ionos vegyületeiben lehet negatív töltésű (a hidrogén anion másik neve hidrid, jele H−), vagy lehet pozitív töltésű H+. Ez utóbbi kation elméletben csak egy csupasz proton, ám a valóságban az ionos vegyületekben a hidrogén kationok komplexeket alkotnak. A hidrogén leggyakoribb izotópja a prócium (ritkán használt név, jele 1H), atommagja egyetlen protonból és nulla neutronból áll. Mint a legegyszerűbb ismert atom, nagy elméleti jelentőséggel is bír. Így például, mivel ez az egyetlen olyan semleges elem, amelyre a Schrödinger-egyenlet analitikus eredményt ad, energetikájának és kötéseinek tanulmányozása kulcsszerepet játszott a kvantummechanika kidolgozásában. A hidrogéngázt mesterségesen először a 16. század elején állították elő fémek és erős savak összekeverésével. 1766–81 között elsőként Henry Cavendish ismerte fel, hogy a hidrogéngáz egy diszkrét anyag, aminek égésekor víz keletkezik. Erről a tulajdonságáról kapta később a nevét: görögül a υδρογόνο „vízképzőt” jelent. Az iparban nagyrészt földgáz és vízgőz reakciójával állítják elő, kisebb mértékben nagyobb energiaigényű hidrogéntermelő módszerekkel, mint amilyen a víz elektrolízise. A legtöbb hidrogént a termelés helyéhez közel használják fel. Két legnagyobb felhasználási területe a fosszilis tüzelőanyagok feldolgozása (pl.: hidrokrakkolás) és az ammóniagyártás, elsősorban a műtrágyákhoz. A hidrogén nagyon jól oldódik egyes fémekben (pl.: palládiumban, platinában, nikkelben); mindemellett metallurgiai szempontból kedvezőtlen hatása, hogy sok fémet rideggé és törékennyé tesz; ezzel megbonyolítja – többek között – a csővezetékek és tartályok tervezését.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Hidrogén?oldid=23725114&ns=0
dbo:wikiPageLength
88046
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Hidrogén
Subject Item
dbpedia-hu:E949
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hidrogén
Subject Item
dbpedia-hu:Gyulany
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hidrogén
Subject Item
dbpedia-hu:Hidrogénatom
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hidrogén
Subject Item
dbpedia-hu:Hydrogen
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hidrogén
Subject Item
dbpedia-hu:Köneny
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hidrogén
Subject Item
wikipedia-hu:Hidrogén
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Hidrogén
Subject Item
dbpedia-hu:Prócium
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hidrogén