This HTML5 document contains 67 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n7http://real.mtak.hu/29997/1/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n21http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/05/03/19/
n5http://budapestcity.org/02-tortenet/04-magyarok/
n20https://web.archive.org/web/20160304235312/http:/pedtori.extra.hu/tori/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n9http://archive.is/20130628104930/www.angelfire.com/realm3/hmult/dentu/
n12https://www.kozterkep.hu/~/5710/
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n8http://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n19https://web.archive.org/web/20121113095007/http:/csaba-ijasz.hu/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n17http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Honfoglalás
rdfs:label
Honfoglalás
owl:sameAs
freebase:m.0jl18k7
dct:subject
n17:A_magyarok_története_az_államalapításig n17:Migráció n17:890-es_évek
dbo:wikiPageID
40852
dbo:wikiPageRevisionID
23847907
dbo:wikiPageExternalLink
n5:magyarok-honfoglalas-hu.htm n7:Szabados%202015%20Szentp%C3%A9teri%2060.pdf n8:Szabados_Gyrgy_2013_Acta_Historica.pdf n9:dentum1.htm n12:Honfoglalas_emlekmu_Vecses_2008.html n19:index.php%3Foption=com_content&task=view&id=64&Itemid=2 n20:Harmatta.doc n21:Magyarorszag_tortenete_2_resz_A_honfoglalas.aspx
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Bővebben n6:Halott_link n6:Magyarország_történelme n6:ISBN n6:CitLib n6:Idézet2 n6:Portál n6:Jegyzetek n6:Hely n6:Fő n6:Egyért2
prop-hu:cím
Hétköznapok a honfoglalás korában A honfoglalók műveltsége A honfoglalók viselete Honfoglalás és letelepedés A honfoglaló magyar nép élete Magyarok a honfoglalás korában Magyar őstörténet – Magyar honfoglalás Magyarok fegyverben
prop-hu:date
2018
prop-hu:hely
Budapest
prop-hu:isbn
978 9639402168 9639906824
prop-hu:kiadás
2
prop-hu:kiadó
Nap Püski Helikon
prop-hu:sorozat
Magyar őstörténet
prop-hu:sorozatszám
5 2 3 1 6 4
prop-hu:szerző
dbpedia-hu:László_Gyula_(történész) Sudár Balázs Petkes Zsolt dbpedia-hu:Vékony_Gábor
prop-hu:url
n5:magyarok-honfoglalas-hu.htm
prop-hu:év
2016 2017 2018 2005 2006 2014 2015
dbo:abstract
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson. Ennek megfelelően a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették. A nagy történelmi időtávlat és a viszonylag kevés írásos forrás miatt nehéz pontosan rekonstruálni a honfoglalás menetét és eseményeit. Két jelentősen eltérő fő elmélet létezik. A legelterjedtebb, hagyományos nézet szerint a magyarok egy lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. A honfoglaló törzsek eszerint 895 táján telepedtek le a Kárpát-medence alföldi területein. Ekkoriban I. Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma már széthullóban volt, ami megkönnyítette a dolgukat. 902-re a Kárpát-medence egész területét irányításuk alá vonták, bár az állataik miatt főként az Alföld, Mezőföld, Kisalföld, Csallóköz és Szerémség területein telepedtek le, ahol megfelelő minőségű legelők álltak rendelkezésre. E nézet szerint az itt lakó, főleg avar és szláv eredetű népek nem éltek túl sűrűn a vidéken és pár emberöltő alatt beolvadtak az új jövevények törzseibe. Ha földművelésben nem is, állattartásban valószínűleg volt mit tanulniuk a magyaroktól, akik ridegtartással, téli takarmányozás nélkül nevelték állataikat. A másik jelentős elmélet László Gyula nevéhez fűződik. A kettős honfoglalás elmélete szerint a magyarság ősei két lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (griffes-indás kultúra), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel. Figyelemreméltó, hogy az itt lakó avarok és magyarok között harci cselekményre nem került sor, ami a két kultúra azonosságát vagy legalábbis nagyfokú hasonlóságát jelenti. László Gyula szerint az avarok és magyarok egymáshoz hasonló nyelven beszélhettek. Ami a 895-896-os bejövetelt illeti, legújabb kutatások szerint az is elképzelhető, hogy a magyarság csoportjai fokozatosan, évtizedek során jöttek be, a 860-as évektől kezdve, 896 ennek csupán a végpontja. E nézetet főleg Szőke Miklós Béla képviseli; kifejtését lásd alább. Szócikkünkben a hagyományos nézet szerint ismertetjük a honfoglalás történetét, majd a kettős honfoglalás elméletét is bemutatjuk.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Honfoglalás?oldid=23847907&ns=0
dbo:wikiPageLength
49423
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Honfoglalás
Subject Item
wikipedia-hu:Honfoglalás
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Honfoglalás