This HTML5 document contains 23 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Hangkártya
prop-hu:via
dbpedia-hu:Industry_Standard_Architecture
Subject Item
dbpedia-hu:Industry_Standard_Architecture
rdfs:label
Industry Standard Architecture
rdfs:comment
Az Industry Standard Architecture (rövidítve: ISA) busznak nagy szerepe volt az IBM-kompatibilis PC-k sikerében. Az IBM 1981-ben mutatta be a buszrendszert és a tervdokumentációját egyből közkinccsé (public domain) tette. Az a nyílt architektúra rugalmas bővítési lehetőséget teremtett meg. Egy egész iparág épült rá az ISA-busszal kompatibilis bővítőkártyák fejlesztésére és gyártására.
dct:subject
n10:Buszrendszerek
dbo:wikiPageID
1711316
dbo:wikiPageRevisionID
25502776 22764736
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Portál n4:Buszrendszer n4:Jegyzetek n4:Fordítás n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Buszrendszer_infobox
prop-hu:kép
Isa1.jpg
prop-hu:képaláírás
Egy 8-bites és öt 16-bites ISA foglalat egy alaplapon
dbo:abstract
Az Industry Standard Architecture (rövidítve: ISA) busznak nagy szerepe volt az IBM-kompatibilis PC-k sikerében. Az IBM 1981-ben mutatta be a buszrendszert és a tervdokumentációját egyből közkinccsé (public domain) tette. Az a nyílt architektúra rugalmas bővítési lehetőséget teremtett meg. Egy egész iparág épült rá az ISA-busszal kompatibilis bővítőkártyák fejlesztésére és gyártására. A Mark Dean és Dennis Moeller IBM-mérnökök által kifejlesztett 16-bites ISA-busz visszafelé kompatibilis volt a korai Intel 8080-as, illetve Zilog Z80-as mikroszámítógépek 8-bites buszrendszerével, az S-100 busszal. Eredetileg PC- vagy XT-busz-ként, majd 1984-től a 16-bites továbbfejlesztésére AT-busz-ként hivatkoztak. Az ISA-busz elnevezést utólag ragasztották rá, retronimaként. Az 1980-as évek közepétől az alaplapok mind 8-bites, mind pedig 16-bites ISA foglalatokat tartalmaztak, majd az évek elejétől, a PCI-busz megjelenése után 16-bites ISA-foglalatokkal szerelték az új modelleket a régebbi kártyák támogatása végett. Extended Industry Standard Architecture, illetve Enhanced ISA (EISA) néven készítettek egy lefelé kompatibilis 32-bites változatot is, ez azonban nem lett sikeres. A 2000-es évek elején száműzték végleg a hardvergyártók a termékeikből az ISA-vezérlőt és foglalatokat és a helyét teljesen a PCI, majd részben az AGP vette át. Az IBM PC/AT számítógépekben debütált 16-bites ISA-buszhoz közvetlenül csatlakozott az "AT Attachment", azaz ATA/IDE (későbbi nevén: PATA) interfész, mely merevlemezek vezérlését látta el, így lényegében az ISA-szabványból származtatható. Az Industry Standard Architecture (rövidítve: ISA) busznak nagy szerepe volt az IBM-kompatibilis PC-k sikerében. Az IBM 1981-ben mutatta be a buszrendszert és a tervdokumentációját egyből közkinccsé (public domain) tette. Az a nyílt architektúra rugalmas bővítési lehetőséget teremtett meg. Egy egész iparág épült rá az ISA-busszal kompatibilis bővítőkártyák fejlesztésére és gyártására. A Mark Dean és Dennis Moeller IBM-mérnökök által kifejlesztett 16-bites ISA-busz visszafelé kompatibilis volt a korai Intel 8080-as, illetve Zilog Z80-as mikroszámítógépek 8-bites buszrendszerével, az S-100 busszal. Eredetileg PC- vagy XT-busz-ként, majd 1984-től a 16-bites továbbfejlesztésére AT-busz-ként hivatkoztak. Az ISA-busz elnevezést utólag ragasztották rá, retronimaként. Az 1980-as évek közepétől az alaplapok mind 8-bites, mind pedig 16-bites ISA foglalatokat tartalmaztak, majd az 1990-es évek elejétől, a PCI-busz megjelenése után 16-bites ISA-foglalatokkal szerelték az új modelleket a régebbi kártyák támogatása végett. Extended Industry Standard Architecture, illetve Enhanced ISA (EISA) néven készítettek egy lefelé kompatibilis 32-bites változatot is, ez azonban nem lett sikeres. A 2000-es évek elején száműzték végleg a hardvergyártók a termékeikből az ISA-vezérlőt és foglalatokat és a helyét teljesen a PCI, majd részben az AGP vette át. Az IBM PC/AT számítógépekben debütált 16-bites ISA-buszhoz közvetlenül csatlakozott az "AT Attachment", azaz ATA/IDE (későbbi nevén: PATA) interfész, mely merevlemezek vezérlését látta el, így lényegében az ISA-szabványból származtatható.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Industry_Standard_Architecture?oldid=25502776&ns=0 wikipedia-hu:Industry_Standard_Architecture?oldid=22764736&ns=0
dbo:wikiPageLength
3620 3690
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Industry_Standard_Architecture
Subject Item
wikipedia-hu:Industry_Standard_Architecture
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Industry_Standard_Architecture