This HTML5 document contains 16 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Energia_Japánban
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Japán_energiagazdasága
Subject Item
dbpedia-hu:Japán_energiagazdasága
rdfs:label
Japán energiagazdasága
owl:sameAs
freebase:m.0116yh20
dct:subject
n13:Japán_gazdasága
dbo:wikiPageID
1100579
dbo:wikiPageRevisionID
23525662
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Fordítás n7:Szám n7:Main n7:Jegyzetek n7:See_also
dbo:abstract
Japán energiagazdasága magába foglalja az energia előállítását, felhasználását, importját, exportját és mint annak jelentős részét, a villamosenergia-gazdaságát is. Az ország elsődleges energia felhasználása 2011-ben 477,6 Mtoe volt, 5%-kal kevesebb, mint az azt megelőző évben. Japán jelentős hiányt szenved fosszilis tüzelőanyagokból, kivéve a kőszénből, továbbá nagy mennyiségű importra szorul kőolajból, földgázból és egyéb energiahordozókból, mint például uránból. Japán 2010-ben energiaszükségletei fedezésének 42%-ában az olajimportra támaszkodott.Ugyanabban az évben, az ország 187 millió tonna (a világ teljes kőszén importjának kb. 20%-a) kőszénbehozatallal az első számú kőszénimportáló volt a világon és 99 milliárd m³-rel (a világ teljes földgáz behozatalának 12,1%-a) az első számú földgázimportőr is. Habár energiaszükségleteinek egynegyedében az atomenergiára támaszkodott, a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után, biztonsági okokból minden atomreaktort fokozatosan leállítottak.Az ohi atomerőmű hármas számú reaktorát végül 2012. július 2-án újra üzembe helyezték. 2013 januárjára a legtöbb város, amely atomerőműnek ad otthont, úgy volt vele, hogy nem bánják az újraindításukat.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Japán_energiagazdasága?oldid=23525662&ns=0
dbo:wikiPageLength
32604
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Japán_energiagazdasága
Subject Item
wikipedia-hu:Japán_energiagazdasága
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Japán_energiagazdasága