This HTML5 document contains 11 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Kárpátalja_talajai
rdfs:label
Kárpátalja talajai
dct:subject
n5:Kárpátalja_földrajza
dbo:wikiPageID
699690
dbo:wikiPageRevisionID
22491491
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Kárpátalja_földrajza n7:Portál
dbo:abstract
Kárpátalja talajadottságai változatosak, sokszínűek. A talajviszonyokat illetően három övezetre osztható a terület. A Kárpátaljai-alföld 104-140 méteres tengerszint feletti magasságban magába foglalja gyakorlatilag a teljes Beregszászi és Nagyszőlősi járásokat, valamint az Ungvári és a Munkácsi járások délkeleti részét. A vulkáni vonulat nyugati lejtői és a szigetvulkánok területe 140-400 méterrel a tengerszint, amely az Ungvári, Munkácsi, Perecsenyi, Ilosvai, Huszti, Técsői járások dombvidéke, valamint a Rahói járás délnyugati része. Területi kiterjedtségét tekintve legnagyobb a 400 méter feletti hegyvidéki övezet, a megye területének mintegy négyötöde tartozik ide. A síkvidék legelterjedtebb talajtípusa a . Kialakulásában és fejlődésében jól felismerhető a csekély aljnövényzetű erdő hatása. A talajképző kőzet többnyire a folyók egykori öntésterületén lerakódott hordalék, amelynek mechanikai összetétele ennek következtében egynemű, többnyire agyagos vályog, agyag vagy nehéz agyag. A talajfolyamatokat időszakosan kialakuló felszínközeli talajnedvesség is befolyásolja. A podzolos réti barnaföldek nehezen művelhető talajok, azonban jó potenciális termőképességgel rendelkeznek. Nagyon jól megterem ezeken a talajokon az őszi búza, kukorica, napraforgó, zab, különféle zöldség, a gyümölcs és szőlő. A síkvidék mélyebben fekvő területeken, a nehéz mechanikai összetételű kőzeteken alakult ki a . A Szernye-mocsár területén összefüggő területet alkot. Jellemző rá az erdős növényzet és a gyakori, nagymértékű túlnedvesedés. A rossz vízáteresztő képesség valamint a magas talajvízszint következtében ezek a talajok hosszabb ideig vízborítás alatt állnak, ami a teljes szelvény elglejesedését okozza. A glejes réti barnaföld csak lecsapolás után használható mezőgazdasági növények termesztésére. Általában kapás növényeket és rövid tenyészidejű növényeket termesztenek. A magmatikus kőzeteken, részben a kárpáti flis mállástermékein a meleg és nedves éghajlati viszonyok és az erdős növényzetnek a hatására alakultak ki a . A magas Kárpátokban, 1300-2000 méteren találhatóak. A barnaföldek tápanyag-gazdálkodása kedvezőtlen, és elsősorban legelőként hasznosítják őket.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Kárpátalja_talajai?oldid=22491491&ns=0
dbo:wikiPageLength
3810
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Kárpátalja_talajai
Subject Item
wikipedia-hu:Kárpátalja_talajai
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Kárpátalja_talajai