This HTML5 document contains 16 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n5http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/
n4http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/061/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Kulacs
rdfs:label
Kulacs
owl:sameAs
freebase:m.04lfm2_
dct:subject
n10:Tárgyak
dbo:wikiPageID
1076847
dbo:wikiPageRevisionID
19602146
dbo:wikiPageExternalLink
n4:pc006152.html%238 n5:3-980.html n5:1-1467.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n13:Forrásjelzés-Pallas
prop-hu:url
n4:pc006152.html%238
prop-hu:szócikk
Kulacs
dbo:abstract
A kulacs vagy csutora folyadéktartó edény. Anyaga lehet fa, fém, kerámia, agyag vagy műanyag. Pásztorok, útonjárók és fuvarosok használták. Űrtartalma változó, a hagyományos facsutora rendszerint 5–8 literes volt és bort vagy égetett szeszt tartottak benne. A Dunántúlon és a Felföldön csutora, az Alföldön a kulacs néven ismerték. Hazánkban a 18. században terjedt el, amikor az osztrák–magyar hadsereg ivóedényként használta. Gyakran hordszíj is tartozik hozzá. Egyik különleges fajtája a betyárcsutora, amely belül 2–4 rekeszre volt felosztva a különböző italok számára, a száján pedig egy forgatható csap segítségével lehetett kiválasztani, hogy tulajdonosa melyik rekeszből szándékozott inni. A csutora neve, valamint a mesterség feltételezések szerint a Balkán területéről terjedt el a 17. században, Magyarországon a Dunántúl felől haladt tovább észak irányába. A 19. századig a kulacskészítés Magyarországnak egy különleges esztergályos iparága volt, melyet az erdélyi szászok és Veszprém vármegyében űztek. Legkedveltebb anyagként a juharfát használták, melyet törzsalakban szereztek be. A törzset aztán a csutora hosszúságának megfelelő hosszú részekre vágták föl, tőkebaltával, szekercével, esetleg kapocsbaltával kinagyolták és többé-kevésbé száradni hagyták. Kialakításkor befogták a fa szálirányában az esztergába és ráesztergályozták a nyakrészt. Aztán derékszögben elfordítva befogták az orsóra és nagyoló vésővel kiesztergályozták a kulacs testének nagyobb részét; csak a befogás helyén hagytak meg csutakot. A belső üreg kiesztergályozására újra befogták az oldalsó csutaknál és különböző nagyságú és alakú kampós vagy horogvésővel kivették a testből a fölösleges faanyagot. Az ekkor keletkezett oldalnyílást aztán pontosan beleillő fedővel elzárták, a nyaklyukat, a szájzót utólagosan fúrták bele. Végül még ráfaragták a lábakat, a szíjhüvelyeket, esetleg még faragványokkal díszítették. A csiszolás, pácolás, simítás, festés vagy lakkozás volt az utolsó munka. Ez egykor virágzó iparág volt Erdélyben.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Kulacs?oldid=19602146&ns=0
dbo:wikiPageLength
2512
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Kulacs
Subject Item
wikipedia-hu:Kulacs
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Kulacs