This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n4https://www.youtube.com/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n7https://web.archive.org/web/20050331014633/http:/www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Leidenfrost-hatás
rdfs:label
Leidenfrost-hatás
dct:subject
n9:Kontinuummechanika
dbo:wikiPageID
178952
dbo:wikiPageRevisionID
23721596
dbo:wikiPageExternalLink
n4:watch%3Fv=hlwi1XZg2EA n7:lst%3Fkat=Abam&url=%2Feletestudomany%2Farchiv%2F1996%2F9613%2F28.html n4:watch%3Fv=MvLWCcwIxKs
dbo:abstract
A Leidenfrost-hatás vagy Leidenfrost-jelenség egy fizikai jelenség. Egy folyadékcseppet a forráspontjánál jelentősen melegebb környezetben gőzréteg vesz körül, amely viselkedve lassítja a folyadékcsepp forráspontra hevülését, és így annak elpárolgását. Ennek következtében a folyadékcsepp viszonylag hosszú ideig megmarad. Például egy forró fémlapra cseppentett vízcsepp hosszú ideig mozog, „táncol” a fémlap felszínén, mielőtt teljesen elpárolog. Forró kanálba helyezett vízcseppen különféle térbeli állóhullámmodus figyelhető meg a háromszögtől a csillagig. A légköri nyomású víz forrásakor a hőátadási görbe alapján a fémlap hőmérsékletének növelésével a vízcsepp élettartama egy ideig növekszik, majd csökkenni kezd. Azt a hőmérsékletet, ahol a legtöbb ideig marad meg a vízcsepp, Leidenfrost-pontnak nevezik. Desztillált víz esetében a csepp 200-240 °C-os kanálban 60 másodpercig is „élhet”. A jelenség cseppfolyós nitrogén esetén szobahőmérsékleten is megfigyelhető. Igen hasonló, bár fordított helyzet alakul ki, ha egy kb. 200 °C-ra forrósított fémgolyót majdnem forrásban lévő vízbe mártunk. Ekkor a golyó körül kialakuló, kezdetben 2-3 milliméteres gőzpárna csak viszonylag hosszú idő után, igen látványosan omlik össze. Néhány veszélyes trükk is a Leidenfrost-jelenségen alapul; ezek során például nedves kézzel annak sérülése nélkül olvadt ólomba nyúl, vagy szájából folyékony nitrogént fúj ki a demonstrátor. A Leidenfrost-hatás nevét német tudósról kapta, aki 1756-ban először tett említést róla De Aquae Communis Nonnullis Qualitatibus Tractatus („Értekezés a közönséges víz néhány tulajdonságáról”) című tanulmányában.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Leidenfrost-hatás?oldid=23721596&ns=0
dbo:wikiPageLength
2533
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Leidenfrost-hatás
Subject Item
dbpedia-hu:Leidenfrost-jelenség
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Leidenfrost-hatás
Subject Item
dbpedia-hu:Leidenfrost-tünemény
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Leidenfrost-hatás
Subject Item
wikipedia-hu:Leidenfrost-hatás
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Leidenfrost-hatás