This HTML5 document contains 26 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n16https://books.google.com/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n13http://www.baillement.com/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n14https://archive.org/details/outofcontrolnewb00kell/page/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Mém
rdfs:label
Mém
rdfs:comment
A mém szó Richard Dawkins szóalkotása a miméma (utánzás) szóból, amelyet 1976-ban publikált The selfish gene (Az önző gén) című könyvében. Ez olyan név, írta Dawkins, ami „a kulturális átadás egységének vagy az utánzás, az imitáció egységének gondolatát hordozza”. Dawkins felvetette annak lehetőségét, hogy az evolúció-elmélet kiterjeszthető a kultúra elemeire is. Így a „gén” analógiájára megalkotta a mém szót, amelyekkel a kultúra feltételezett, másolható és másolódó alapegységeit jelölte. Magyar nyelven Sebők Zoltán írt cikkeket és könyveket a mémekről.
owl:sameAs
freebase:m.04wpw
dct:subject
n8:Memetika
dbo:wikiPageID
217179
dbo:wikiPageRevisionID
25331806 23807720
dbo:wikiPageExternalLink
n13:texte-blakemore.pdf n14:360 n16:books%3Fid=WkHO9HI7koEC&pg=PA192
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Fordítás n6:Nemzetközi_katalógusok n6:Citation n6:Cite_journal n6:References n6:Jegyzetek n6:Refhely n6:Hely
dbo:abstract
A mém szó Richard Dawkins szóalkotása a miméma (utánzás) szóból, amelyet 1976-ban publikált The selfish gene (Az önző gén) című könyvében. Ez olyan név, írta Dawkins, ami „a kulturális átadás egységének vagy az utánzás, az imitáció egységének gondolatát hordozza”. Dawkins felvetette annak lehetőségét, hogy az evolúció-elmélet kiterjeszthető a kultúra elemeire is. Így a „gén” analógiájára megalkotta a mém szót, amelyekkel a kultúra feltételezett, másolható és másolódó alapegységeit jelölte. A memetika a mémek előfordulásával, tulajdonságaival és terjedésével foglalkozó, napjainkban alakuló tudományág. A mémek pontos meghatározására még nem került sor. Az Oxford English Dictionary definíciója szerint „egy kultúra valamely eleme, amely a genetikai öröklődéstől eltérő módon is képes terjedni, különösen utánzással.” Susan Blackmore, a memetika egyik gyakran idézett teoretikusa egy 1998-as cikkében egyetértett ezzel a definícióval. A mém olyan eszme, viselkedés vagy stílus, amely utánzás útján terjed személyről személyre egy kultúrán belül, és gyakran egy adott jelenséget vagy témát reprezentáló szimbolikus jelentést hordoz. A mém a kulturális eszmék, szimbólumok vagy gyakorlatok hordozó egységeként működik, amelyek írás, beszéd, gesztusok, rituálék vagy más utánozható, utánzott témájú jelenségek révén terjedhetnek egyik elméből a másikba. A koncepció támogatói a mémeket a gének kulturális analógiáinak tekintik, mivel önmásolódnak, mutálódnak és szelektív nyomásra reagálnak. A támogatók elmélete szerint a mémek vírusos jelenségek, amelyek a biológiai evolúcióhoz hasonló módon, természetes szelekció révén fejlődhetnek A mémek ezt a variáció, mutáció, verseny és öröklődés folyamatain keresztül teszik, amelyek mindegyike befolyásolja a mém szaporodási sikerét. A mémek a gazdaszervezetükben általuk generált viselkedésen keresztül terjednek. A kevésbé szaporodó mémek kihalhatnak, míg mások túlélhetnek, terjedhetnek és (jóban-rosszban) mutálódhatnak. A leghatékonyabban szaporodó mémek nagyobb sikernek örvendenek, és egyesek még akkor is hatékonyan szaporodhatnak, ha károsnak bizonyulnak gazdatestük jólétére. A memetika nevű tudományterület az 1990-es években alakult ki, hogy a mémek fogalmát és továbbadását egy evolúciós modell szempontjából vizsgálja. Egyes kritikai vélemények szerint a tudományos tanulmányok nem vizsgálhatják empirikusan a mémeket. Az idegrendszeri képalkotás fejlődése azonban lehetővé teheti az empirikus vizsgálatot. A társadalomtudományok egyes kommentátorai megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a kultúrát különálló egységek szerint lehetséges kategorizálni, és különösen kritikusak az elmélet alapjául szolgáló biológiai analógiával szemben. Mások szerint a kifejezés ilyenfajta használata az eredeti javaslat félreértésének eredménye. Csíkszentmihályi Mihály szerint egy mém akkor keletkezik, „amikor az emberi idegrendszer egy tapasztalatra reagál“. Ezeket a génekhez hasonlóan továbbadhatja, méghozzá kommunikáció útján. Ezalatt a mémek (pl. félreértés vagy különböző értelmezés miatt) eltorzulhatnak. Az átadott mém továbbterjedhet a "minősége" (érdekesség, relevancia, stb.) függvényében. A "legfontosabbak" a túlélők, amelyek aztán egy egész társadalom (végeredményben az egész emberi civilizáció) gondolkodását definiálják. Magyar nyelven Sebők Zoltán írt cikkeket és könyveket a mémekről. A mém szó Richard Dawkins szóalkotása a miméma (utánzás) szóból, amelyet 1976-ban publikált The selfish gene (Az önző gén) című könyvében. Ez olyan név, írta Dawkins, ami „a kulturális átadás egységének vagy az utánzás, az imitáció egységének gondolatát hordozza”. Dawkins felvetette annak lehetőségét, hogy az evolúció-elmélet kiterjeszthető a kultúra elemeire is. Így a „gén” analógiájára megalkotta a mém szót, amelyekkel a kultúra feltételezett, másolható és másolódó alapegységeit jelölte. A memetika a mémek előfordulásával, tulajdonságaival és terjedésével foglalkozó, napjainkban alakuló tudományág. A mémek pontos meghatározására még nem került sor. Az Oxford English Dictionary definíciója szerint „egy kultúra valamely eleme, amely a genetikai öröklődéstől eltérő módon is képes terjedni, különösen utánzással.” Susan Blackmore, a memetika egyik gyakran idézett teoretikusa egy 1998-as cikkében egyetértett ezzel a definícióval. Csíkszentmihályi Mihály szerint egy mém akkor keletkezik, „amikor az emberi idegrendszer egy tapasztalatra reagál“. Ezeket a génekhez hasonlóan továbbadhatja, méghozzá kommunikáció útján. Ezalatt a mémek (pl. félreértés vagy különböző értelmezés miatt) eltorzulhatnak. Az átadott mém továbbterjedhet a "minősége" (érdekesség, relevancia, stb.) függvényében. A "legfontosabbak" a túlélők, amelyek aztán egy egész társadalom (végeredményben az egész emberi civilizáció) gondolkodását definiálják. Magyar nyelven Sebők Zoltán írt cikkeket és könyveket a mémekről.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Mém?oldid=25331806&ns=0 wikipedia-hu:Mém?oldid=23807720&ns=0
dbo:wikiPageLength
7247 2637
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Mém
Subject Item
wikipedia-hu:Mém
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Mém