This HTML5 document contains 48 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n8http://www.momus.hu/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n10https://web.archive.org/web/20160304233638/http:/www.magyarzenetortenet.hu/ol/
n6https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MagyarMuzsikaKonyve/
n16http://www.magyarzenetortenet.hu/ol/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n11http://mtdaportal.extra.hu/books/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n9http://epa.oszk.hu/00800/00835/00132/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n7http://fidelio.hu/klasszikus/magazin/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Magyar_klasszikus_zene
rdfs:label
Magyar klasszikus zene
owl:sameAs
freebase:m.0119j8hm
dct:subject
n13:Kiemelt_cikkek n13:Magyar_zene
dbo:wikiPageID
628338
dbo:wikiPageRevisionID
23612199
dbo:wikiPageExternalLink
n6: n8:article.php%3Fartid=275%7Ctitle= n7:petrovics_emil_80.aspx%7Caccessdate= n9:2828.htm%7Caccessdate= n7:petrovics_emil_80.aspx n10:olpu0001.doc%23%7Carchivedate=2016-03-04 n11:falk_geza_a_magyar_muzsika_,mesterei.pdf n16:olpu0001.doc%7Ctitle=A
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Refhely n4:ISBN n4:Azonos n4:Cite_book n4:Cite_web n4:ZeneLex n4:Kiemelt n4:Bővebben n4:Portál n4:Jegyzetek n4:Hely n4:Halott_link
prop-hu:author
Káldor János Breuer János Dobszay László
prop-hu:authorlink
Dobszay László
prop-hu:date
2018
prop-hu:isbn
963
prop-hu:location
Budapest
prop-hu:publisher
Zeneműkiadó Gondolat Könyvkiadó Rózsavölgyi
prop-hu:title
Negyven év magyar zenekultúrája Magyar zenetörténet A magyar zenetörténet kistükre
prop-hu:url
n7:petrovics_emil_80.aspx
prop-hu:year
1984 1985 1938
dbo:abstract
Az alábbi szócikk a magyar klasszikus zene történetével foglalkozik. A klasszikus zene történetét általában a zenetörténet szócikk tárgyalja. A magyar zene gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza, a zenetudomány analógiák alapján diatonikus siratókban és pentaton dallamokban talált rá a zene ősi forrásaira. A műzene fejlődése a honfoglalás után, a kereszténység felvételével indult el, olyannyira, hogy a gregorián éneken belül a magyar dallamok külön ízzel gazdagították az első összeurópai zenei stílust. Az első neumaírással leírt kottaemlékeink a 11. századból valók, míg a hangmagasság jelzésére alkalmas kották a Pray-kódexben találhatók (12. század vége). A nyugati világi stílust Magyarországra érkező trubadúrok és minnesängerek ismertették meg a királyi udvarokkal. Élénk zenei élet folyt Mátyás udvarában, ahol európai hírű kórus is működött. A török hódítás idején erősen visszaesett a magyar zene fejlődése, csak a tőlük szabad területeken volt némi mozgás, innen indult a világhír felé Bakfark Bálint lantművész. A török kiűzése után a magyar kultúra viszonylag gyorsan helyreállt. A muzsikálás helyszínei a főúri rezidenciák, az egyház intézményei és a városi zenei élet lettek. Az első Európa-szintű zeneszerzőnk Esterházy Pál volt, akinek Harmonia Caelestis című kantátagyűjteménye összemérhető kora nyugati zenéjével. Ő volt Kismarton alapítója, ahol – és majdan utódai révén Eszterházán – pezsgő hangversenyélet alakult ki, és Joseph Haydn köré szerveződött a zenei élet. A korszakban elsősorban külhoni zenészek tevékenykedtek az országban, de Fusz János személyében már kiemelkedő hazai zeneszerző-karmester működött Pozsonyban. Az első magyar zeneszerzőnő Koháry Mária Antónia volt. A romantika elején alakult ki a verbunkos, a magyar tánczene jellegzetes stílusa. Ez volt az a műfaj, amiből egy igazi magyar műzenei stílus kinőhetett volna, ez azonban saját belső korlátai miatt sem valósulhatott meg. Ebben az időszakban indult el a zenés színház, amiből kifejlődött a magyar opera, Erkel Ferenc érdeméből. Leghíresebb operái a Hunyadi László és a Bánk bán; hatalmas sikerrel mutatták be őket. Az első olyan magyar zeneszerző, aki túlnőtt az ország zenekultúrájának keretein, Liszt Ferenc volt. A magyar (cigányzenészek által megőrzött) dallamokat át tudta szűrni saját egyéniségén, és egyetemes érvényű darabokat tudott komponálni a felhasználásukkal. Elévülhetetlen érdemei vannak a zenei élet felpezsdítésében, a Zeneakadémia megszervezésében. A századfordulóhoz közeledve Gustav Mahler, majd Nikisch Artúr irányításával a budapesti Operaház virágkorát élte, egyúttal világhírű zenészeink járták Európát (Richter János, Auer Lipót, Hubay Jenő), a zeneszerzés területén Goldmark Károly Bécsben aratta sikereit. A 20. század kimagasló zenei egyéniségei Kodály Zoltán és Bartók Béla. Kodálynak rendkívül fontos zeneszerzői tevékenysége (Psalmus Hungaricus, Háry János, Marosszéki táncok, Székely fonó, Galántai táncok, Magyar mise) mellett, a zeneoktatás intézményessé tételében, a zenei szemléletmód megváltoztatásában vannak felbecsülhetetlen érdemei. Bartók Béla a népzenéből kiindulva az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alakja lett (A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Divertimento, Concerto stb.). A második világháború előtt és után, valamint 1956-ban, magyar zenészek sora hagyta el az országot, és közülük sokan külföldön szereztek világhírt, ám ezzel jelentősen meggyengült a hazai zenei élet, szinte megoldhatatlan helyzetbe kerültek az itthon maradottak, amiből csak Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András és mások berobbanása után lábalt ki az előadóművészet. A zeneszerzés terén Kodály tekintélye sokáig befolyásolta a komponisták tevékenységét, ami kétségtelenül bizonyos bezártságot eredményezett. Csak az 1960–70-es években indult új zeneszerző generáció tudott kitörni ebből a körből, aminek eredményeként az évszázad végére magyar komponisták sora aratott sikert a világban: Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter stb. Az előadóművészet és a dirigálás terén is kiemelkedő művészeink vannak: Fischer Ádám, Fischer Iván, Kelemen Barnabás, Perényi Miklós, Polgár László, Rost Andrea és sokan mások.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Magyar_klasszikus_zene?oldid=23612199&ns=0
dbo:wikiPageLength
53490
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Magyar_klasszikus_zene
Subject Item
wikipedia-hu:Magyar_klasszikus_zene
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Magyar_klasszikus_zene