This HTML5 document contains 9 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Maradék_axiómarendszer
rdfs:label
Maradék axiómarendszer
dct:subject
n8:Abszolút_geometria
dbo:wikiPageID
380795
dbo:wikiPageRevisionID
18360707
dbo:abstract
Az Eukleidész Elemek című művében közölt axiómarendszer az 5. posztulátumban fogalmazza meg a párhuzamosság euklideszi értelmezését. A maradék axiómarendszer ennek a posztulátumnak az elhagyásával olyan geometriát határoz meg, melyet Bolyai János nyomán nevezünk. Eukleidész axiómarendszerét már a kortársak is bírálták. Mivel az eredeti axiómarendszert megreformálni kétezer év sem volt elég, komoly kutatásokra és az elvek tisztázására volt szükség. A teljes matematikai precizitásnak eleget tevő rendszereket csak a XIX. század végén sikerült megalkotni: Pasch (1882), Peano (1889, a természetes számok axiomatikája), (1899) és különösen Hilbert (1899, Grunlagen der Geometrie) voltak eredményesek. Ez utóbbi axiómarendszere a XX. század küszöbén korszakot záró és egyben korszakot nyitó alkotásnak tekinthető: a későbbi finomításoknak ez lett az etalonja. A maradék axiómarendszert a modern értelmezés szerint úgy kapjuk, hogy a Hilbert-féle rendszerből annak párhuzamossági axiómáját elhagyjuk.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Maradék_axiómarendszer?oldid=18360707&ns=0
dbo:wikiPageLength
1261
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Maradék_axiómarendszer
Subject Item
wikipedia-hu:Maradék_axiómarendszer
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Maradék_axiómarendszer